Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1913

Index

— 92 -rossz sajtó nyomán miként pusztul a keresztény családi élet: mikor a féktelen szenvedély, a rossz sajtó által szitva, széttépi a házasság megszentelt kötelékét és elárasztja a társadalmat síró árvákkal, az erkölcsöket lábbal taposó szülőkkel. A T. Papság láthatja közvetlen közelből azt a csábító hadjáratot, melyet a rossz sajtó az ifjúság erkölcse ellen vezet és sirathatja azután a csábításnak bőséges, szomorú gyümölcsét a mindkét 'nembeli ifjúság elzüllésében. A rossz sajtó a pokol útját rakja ki gyönyörű virágokkal, míg a mennyország útjára élesen sebző köveket dobál: hogy amarra ráterelje, emerről pedig elriassza az embereket. A házasélet meglazulása, az ifjúság erkölcsi züllése s evvel a társadalom szomorú pusztulása kellett, hogy a jó sajtó lelkes pártolóivá tegyék a T. Papságot. Utoljára hagytam a bennünket legközvetetlenebbül érintő okot. Nem becsüli meg önmagát az a pap, még kevésbbé becsüli meg társait, aki nem agitál minden erejével a jó sajtó mellett. Dobálnak ránk, az Úr szolgáira, élőszóval is elég piszkot, elég gyalázatot az emberek: ez azonban olyan, mint a homok, legnagyobb részt magától is lepereg; de az írásban a rossz sajtó útján ránkszórt becstelenség olyan, mint az agyagos sár: az hozzánk tapad, erőszakkal is alig tisztíthatjuk le magunkról. — Lehet-e önmagát és paptársait megbecsülő az a pap, aki nem adja meg a jó sajtónak az eszközöket, hogy leszedje rólunk a rossz sajtó által ránk dobált piszkot; sőt aki inkább a rossz sajtóra áldoz? Nem lehet. Ezen magas és szent szempontok kívánják, hogy az egész T. Papság minden erejét harcba vigye a rossz sajtó ellen, a jó sajtó érdekében. Kicsinyes indokok kiélesítése, személyes érdekek meg nem tagadása e nagy szempontokkal szemben csak azt jelentenék, hogy a T. Papság nem áll azon az erkölcsi magaslaton, amely ezen szempontok értékeléséhez szükséges. Én azonban teljes bizalommal nézek a közeledő Sajtóvasárnap elé. Erősen hiszem, hogy az egész főegyházmegye minden papja nemcsak azt teszi meg, ami kötelessége; hanem áthatva azon komoly szavak teljes igazságától, melyeket ezen körlevelemben szeme elé állítottam, szent lelkesedéssel igyekszik, egymást e versenyben fölülmúlni. — Ez lesz a legnagyobb hálaadás az Úr Istennek a sok áldásért, amelyekkel az idén épen egyházmegyénket elárasztotta, s ez lesz a legszebb elégtétel az eddigi esetleges lanyhaságért. A sajtóvasárnap eredményéről szóló tudósításokat nagy érdeklődéssel várom s a T. Papság lelkes, odaadó munkájára a jó Isten bőséges áldását kívánom. Kalocsa, 1913. szeptember 2-án. ÍCxercitiis dioecesanis in seminario majori diebus 25—29. Augusti ductore P. Stephano Varga S. J. cum vicario capitulari vacarunt: E clero gremiali: Josephus Schweitzer praepositus major, Stephanus Boromisza abbas canonicus, Richardus Povischil canonicus, Ludovicus Blázék pens. vicearchidiaconus, Franciscus Petrányi director praeparandiae ludimagistrorum, Jacobus Egerth director spirituális cleri junioris, Colomannus Gonczlik nótárius s. sedis, Stephanus Tóth capellanus. Desiderius Vojnits praepositus paroch. Szabadkaensis ad S. Ther. Vicearchidiaconi: Elias Kuluncsich Can. honor. parochus Dusnokensis, Adalbertus Nóvák parochus Soltvadkertensis. Parochi et administratores: Michaél Bagó Homokmégyensis, Georgius Bálint Szilágyiensis, Julius Bárány Pacsérensis, Joannes Csóti Tornyosensis, Stephanus Jagicza Miskeensis, Félix Jeszenovich Bátyaensis, Paulus Kuluncsich Szabadkaensis ad Nr. 45K Exercitiis Dioecesani interfuerun