Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1912

Index

— 1 18 — volna szervezve, ennek okairól is részletes jelentés teendő. Ahol kereskedelmi iskolák is vannak, azokról szintén a .kérdőpontok értelmében lesz a válasz megadandó. Az ügy gyorsabb és könyebb kezelése végett fölhívatnak a ker. esperesek, hogy az esetleg hiányos, vagy téves jelentések pótlására, illetve kijavítására a lelkészeket közvetlenül fölhívják. A kassai püspöktől. 5752./1912. sz.— Nagyméltóságú és főtisztelendő Csernoch János érsek úrnak Kalocsa. A nagymélt. püspöki kar í. é. április 25-én és 26-án tartott tanácskozmányán a jegyzőkönyv 52. pontja szerint azon meg­tisztelő megbízatást vettem, hogy a tanon­cok hitoktartására nézve az ada y kat az egyes főpásztoroktól beszerezzem és a kath. tanügyi tanáccsal, nemkülönben a hath. legényegyesületek orsz. szövetségével egy készítendő tantervet illetőleg érintkezésbe lépjek. A kérdés mibenlétének bővebb ismer­tetése végett bátorkodom tiszteletteljesen közölni azon kérvény szövegét, melyet ? Kath. Legényegyesületek Orsz. Szövetsége az én közvetítésemmel a nagymélt. püspök karhoz intézett. „Méltóságos és Főtisztelendő Püspök Úr! Kegyes Védnökünk! A katholikus legényegyesületi elnökök legutóbbi országos értekezletén a kath. nagygyűlés alkalmával Méltóságod elnöklete alatt azon indítvány lőn egyhangúlag elfogadva, hogy: kéressék föl a nagym. püspöki kar, kegyeskednék hathatósan intézkedni az iránt, hogy a tanonciskolákban a hittan rendesen taníttassék. A kath. legényegyesületek jelen­legi működésének sikerét ugyanis nagy mértékben gátolja az a körülmény, hogy a legényegyesületbe lépő új tagoknak igen nagy része a vallási dolgokban teljesen járatlan ; azt, amit az elemi iskolákban tanult, jó részben elfelejtette. Az inasiskolákban sok helyütt katekizmust, nem tanult. Inas­kodása alatt általában a szociáldemokrata szakszervezetekhez tartozó segédek oldala mellett dolgozott, akik azt is tönkre tették, amit az inas lelkében még megőrzött. Az inasok, illetve a legények erkölcsi züllöttségét mi sem bizonyítja jobban, mint a sifilisnek köztük nagy mértékben való elterjedtsége, amely a kath. legényegye­sület tagjai közt lépten-nyomon észlelhető, pedig ide csak a jobbak iratkoznak be. Kétségtelen, hogy az inasiskolába való járás egyike a legterhesebb papi működé­seknek. Annál kívánatosabb, hogy a lelki­pásztorkodásnak ezen egyik legveszélyez­tetettebb területe a kellő munkálásban része­süljön. Az egyházat az ipari szakszerve­zetek miatt az iparos részéről fenyegeti most a legtöbb veszély. Ezzel szemben azt látjuk, hogy a kisebb gondot és munkát igénylő női, különösen az apácák vezetése alatt levő iskolák általában igen jól vannak a hitok­tatás tekintetében ellátva. A papok sokkal szivesebben tanítanak leányiskolákban, mint az inasiskolákban. Ép ezért az inasiskolai hitoktatásnak általában való elrendeléséhez nem sok reményt fűzünk. Az óhajtott siker biztosítása végett alázattal kérnők a nagym. püspöki kar intézkedését arra nézve, hogy: 1. minden plébániahivataltól kegyes­kedjék beszerezni az adatokat aziránt, hogy az iparhatóságnál vagy az ipariskolai igaz­gatónál hány inas van bejelentve? Hány ezek közül katholikus? (Az 1910. évi statisz­tikai adatok szerint az orszában 551 iparos­tanonciskola működött. Ezen iskolákat 101675 fiú- és 1707 leány-tanonc látogatta, akiknek túlnyomó része bizonyárakatholikus.) 2. Van-e hitoktatás az inasiskolában? (Az 1884. évi XVII. t.-c. 83. §-a szerint ugyanis: „Amennyiben a hitfelekezetek a tanoncok vallási tanításáról gondoskodnak, a föntebbi órákon fölül vasárnaponkint egy óra a vallástanításra fordítható! Gróf Csáky

Next

/
Thumbnails
Contents