Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1912

Index

— 119 — kultuszminiszter 1894. május 4-iki 13033. sz. csatolt rendelete szerint az iparos és kereskedő tanonc, továbbá a közép keres­kedelmi iskolákban a hittan tanítása meg­szűnt fakultatív tárgy lenni és elrendel­tetett, hogy a jelzett iskolákban a hit- és erkölcstan tanítása a heti órarend keretében kötelező módon eszközöltessék.) 3. Hetenkint hányszor? Mely időben van a hitoktatás? (Hétköznap az esti órák­ban a pap legjobban ráér a hitoktatást végezni.) 4. Ki, illetve kik végzik a hitoktatást? 5. Mennyi díjazás ellenében ? 6. E díjazás honnét utalványoztatik? 7. Hány tanfolyama van az iskolának? (A Trefort miniszter által 1884-ben kiadott tanonciskolái szervezet három évfolyamról rendelkezik.) 8. A hitoktatás az egyes osztályokban külön-külön taníttatik-e ? (Néhol ugyanis az osztályokat összevonják, mi a taneredmény rovására megy.) 9. A hittan, illetve a katekizmus és biblia tananyaga hogy van megosztva e tanfolyamok közt? (Tanterv tudtunkkal még nincs.) 10. A hittan tanítását ki ellenőrzi? (A szervezet 28. §-a szerint minden tanonc­iskolában a tanítótestület fölött egy igaz­gató-tanító áll, a hitoktató és tanítása nem igen van ellenőrzés alatt.) A vizsgán ki elnököl ? 11. Van-e gondoskodva arról, hogy az inasok vasárnap szent misét hallgassanak? Ki vezeti őket oda? (Az 1884. évi XVII. t.-c. 62. §. b) pontja értelmében: „Az iparos köteles . . . időt engedni és fölügyelni arra, hogy a tanonc vallása ünnepnapjain az isteni tiszteletet látogassa.)" 12. A karácsonyi és húsvéti esetleg az iskolai év elején való gyónás és áldozásra vezettetnek-e a tanoncok ? Nagyon fontosnak tartjuk azt, hogy a papok az inasiskolai hitoktatásért kellő díjazásban részesüljenek, mert ezen oktatás elmaradását nagyrészben annak tulajdonítjuk, hogy a papság ezen egyik legnehezebb munkájáért semmi díjazásban nem részesül. Az állami költségvetésben e célra megfelelő összeg volna fölveendő. Az 1910. évi statisztikai adatok szerint az iparos tanonciskolák segélyezésére 400,885 korona fordíttatik az állampénztárból, az országos tanonciskolái alapból pedig 139,754 korona utalványoztatott. Az 1884. évi törvény 80. §-a előírja, hogy ahol legalább 50 tanonc van, a község köteles a tanoncok tanításáról külön tanfolyam berendezése által gondoskodni. Továbbá a 87. §. szerint: „amennyi­ben a községek a tanonciskolák költségei­nek födözésére nem képesek, "> célból a községek a községben fizetendő egyenes adó 2°/ 0-a erejéig külön adót vethetnek ki" ; amely községek „vagyoni helyzetüknél fogva nem tarthatnak fönn tanonciskolákat, segélyért a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez fordulhatnak." A községektől is a hitok­tatók részére tehát megfelelő óradíj volna kieszközlendő. Óránkint és évenkint 80 K talán megfelelő volna. Továbbá főleg a nagyobb városokb m, ahol rendszeres iparoktatás van, a tantirv megállapítását is szükségesnek tartjuk, mert ennek hiánya az egységes és helyes taníiást nagy mértékben megnehezíti. Az inasok hitoktatásának szervezése azt is előmozdítaná, hogy a hittanból év végén rendes hittanvizsga volna tartható, ami ezidő szerint sok helyütt nincs meg: továbbá a tanonciskolák hitoktatása fölötti fölügyelet rendszeresítését is magával vonná, amely sok helyütt szintén hiányzik. A tanoncok hitéletének ily rendszeres gondozása, a hitoktatók díjazása, a tanterv megállapítása s a hitoktatás ellenőrzése mellett válik csak lehetővé a mostani, egyre tűrhetetlenebb helyzet javulása, mely a kath. legényegyesületek föllendülésére is vezetne.

Next

/
Thumbnails
Contents