Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1911
Index
99 hettek el a kongregációkról, nyomatékosan kell hangsúlyoznunk, hogy a Mária-társulatok tisztán vallásos egyesületek, melyek Szúz Mária különös tisztelete mellett a tagok minél nagyobb lelki tökéletesedését és azokban az apostoli szellem fölébresztését célozzák. Az általános alapszabályokat már XIII. Gergely pápa jóváhagyta s azóta majd öszszes utódai sz. Péter székén külön is helyeselték és megdicsérték azokat; a tagokat pedig az egyház különös kegyelmeivel halmozták el. Az egyes táisulatokat az illetékes egyházi hatóságok alapítják és állandóan ellenőrzik. Noha azért az első kongregáció 1548ban Jézus társaságának római kollégiumában alapíttatott, s noha ez a jeles rend a kongregációk körül mindig legtöbb buzgóságot fejtett ki és különös kedvezményeket élvezett: nem áll, hogy a kongregációk vezetését Jézus társasága tartja kezében, mint az P. Martin volt generálisnak 1904. április 11-én Kopp bíboroshoz intézett nyilatkozatából is kitűnik. 2) Bizonyítja ezt különben is a senki által le nem tagadható tényleges állapot is, mely szerint minálunk is a legtöbb helyen világi papok és a különféle szerzetek tagjai vezetik a Mária-kongregációkat. A Mária-kongregáció ügyét magáévá : tette a hivatalos tanító egyház, mert fölismerte benne azt az intézményt, mellyel a hitoktatást és az erkölcsi nevelést kiválóbb tanulóknál különösen sikeressé lehet tenni. S azért csak isteni Alapítójától nyert tanítói szabadságát gyakorolja, . mikor kongregációkat alapít. Ezt a szabadságát az iskolában sem lehet tőle elvitatni. A magyar iskolai törvények és a vonatkozó miniszteri rendeletek bölcsen sürgetik a hitoktatást és a vallás-erkölcsös nevelést. A kongregációk tehát a magyar törvények és iskolai rendeletek szellemével is megegyeznek s azok szándékát váltják ') Bús Kalauz, 59. o. valóra, mert épen a hittani ismeretek gyarapítására és a vallásos élet mélyítésére törekszenek. Aki nem határozott ellensége a vallásnak és az ennek alapján nyugvó nevelésnek, az a kongregációk általános szellemének sem lehet ellensége. Hiszen a kongregáció szelleme a római katholikus egyház szelleme. Merő taktika a Mária-társulatok ellen indított harc azok részéről, akik a vallásosságot gyengeségnek, a kongregációkban leginkább sürgetett erényeket: az alázatosságot, az önmegtagadást és a tisztaságot betegségnek minősítik s ezekkel szemben az erőszakos érvényesülés, a kíméletlen versengés szenvedélyét, és amint mondani szokás, az élet örömeinek kiélvezését tartják erényeknek. Ilyenek tulajdonképen nem is a kongregációk, hanem az egész keresztény világnézet ellen küzdenek s csak nem tartják időszerűnek, hogy céljukat nyíltan bevallják, hanem ravasz számítással a katholikus egyházat, a keresztény szellem legerősebb hordozóját, egyelőre a Mária-társulatokban, az erős katholikus szellem ezen váraiban, kezdik ki s így azt gyöngíteni iparkodnak. Ha ezek ellen a kongregációt megvédelmezni akarnók, az egész kereszténység apologiáját kellene megírnunk. Itt helyt most csak azt a tanulságot merítjük a támadásokból, hogy a kongregációt katholikus szempontból ők is nagyon értékes, kiváló intézménynek tartják. Annál sajnálatosabb, hogy a vallásos, sőt a katholikus nevelés barátai között is akadnak olyanok, akik a kongregációt mindenféle ürügyek alatt gáncsolják és működését kifogásolják. Vannak, akik a kongregációnak abban a sajátosságában látnak kivetni valót, hogy tagjait csak a kiválóbb tanulókból válogatja s így szerintük, az egyenetlenség a versengés magvait hinti el.