Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1908

Index

egy másik tanú is alkalmazandó, aki a plébánossal vagy a megyés főpásztorral vagy a föntebb említett két tanúval az okiratot aláírja." E pont lényeges eltérést foglal magában az 1908. április 19-ig érvényben maradó eddigi jogszabályoktól, mert míg eddig élőszóval és titokban, tanúk és minden külső alakszerűség nélkül lehetett teljes jogérvényű eljegyzéseket kötni mindazon jogi következményekkel, melyeket az általános egyházjog megállapít, s amelyek: a) tiltó akadály más személlyel kötendő házasságra és bontó akadály újabb eljegyzésre nézve, b) a köztisztesség (impedimentum justitiae publicae honestatis) bontó akadálya, c) a házasság megkötésére vonatkozó jog és kötelesség a jegyessel szemben: addig az 1908. április 19-én érvénybe lépő rendelet szerint csak azon eljegyzések lesznek érvényesek és eredményezik a szóban levő jogi következményeket, amelyek az ezen pontban említett alakszerűségek betartása mellett köttetnek. A rendelet szerint a kötendő házasságra irányuló ígéretet, — az eljegyzést, — írásbeli okmányba kell foglalni, egyébként az eljegyzés érvénytelen és hatálytalan marad. Az írásos okmány kellékei magában a rendeletben meg vannak állapítva, mely szerint az eljegyzési szerződést névaláírásukkal ellátni kötelesek: a) a jegyesek, b) vagy a plébános, vagy a megyés főpásztor, vagy két tanú. E három tényező közül bármelyik írja alá az okmányt, elégséges az eljegyzés érvényéhez. Ha azonban mindkét jegyes vagy ezek egyike bármily okból nevét aláírni nem képes, mivel például írni egyáltalában nem tud, vagy kezét nem használhatja, akkor ezt az okmányban föl kell tüntetni, s egy második, illetve harmadik tanúval a névaláírást pótoltatni. Például: X. Y. jobb kezefejének kóros állapota miatt a névaláírást N. N. tanú teljesítette. Az egyház az eljegyzés ezen alakszerűségeinek megállapításával azt célozza, hogy az eljegyzések ne könnyelműen, hanem kellő megfontolással történjenek egyrészt, másrészt jobb bizonyítékok álljanak rendelkezésre a perlekedések elhárítására. Azért nyilvánítja érvényteleneknek az írásba nem foglalt eljegyzéseket, bármily nagy számú és tekintélyű tanúk előtt köttettek is azok meg. Magától értetődik, hogy az eljegyzés szövege lehet szabadkézzel írott vagy nyomtatott, lithografált stb. is. Sőt a nyomt

atóit minták e célra igen ajánlatosak. Legcélszerűbb az eljegyzési szerződést a házasuland

ókkal mindjárt akkor aláíratni, mikoj" Jratkozrii. jönnek, mely alkalommal úgyis szüleik vagy más tanúk társaságában szoktak a plébánián megjelenni, kik az esetleg írni nem tudó jegyes helyett mindjárt alaírhatják az okmányt. Ha a házasulandók nem akarnák az eljegyzési szerződést aláírni, emiatt nem _ volna_szabad őket elutasítani és házasságkötésüket megakadályozni, mert tudvalevő dolog, hogy az érvényes eljegyzés nem nélkülözhetetlen előföltétele a házasságkötés érvényességének. Akik előzetes érvényes eljegyzés nélkül lépnek házasságra, más kárt nem szenvednek, mint hogy nélkülözik az érvényes eljegyzésből származó föntemlített jogi előnyöket és megfosztják kölcsönös házassági Ígéretüket szilárd jogi és erkölcsi alapjától. Mely körülményre az aláírni vonakodók minden egyes esetben figyelmeztetendők. Az eljegyzési szerződésnél a föntemlített hiteles tanúk személyes jelenléte szükséges. A törvény szövegét ugyan úgy is lehetne magyarázni, hogy a felek az eljegyzési okmányt előzetesen megszerkesztvén és aláírván, azt csak később terjesztik aláírás végett a plébános vagy megyés főpásztor vagy két tanú elé; de ez veszélyeztetni látszik az eljegyzés érvényét, különösen akkor, midőn csak az egyik fél hozná el a már aláírt szerződést a plébánosnak. A rendelet a szerződő felek aláírásának valódiságát óhajtja bizonyíttatni, az