Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1907

Index

— 88 — úgy hogy már külső fénye által is vonzza a híveket, s megadják a szükséges fölvilágosítást különösen arra nézve, hogy a szentségimádásra hétköznapi ruhában is lehet jönni: akkor valóban fölöslegessé válik minden kiváltságos beosztás. Legczélszerűbbnek látszott az egyházmegye plébániáit geografikus vonalba összefoglalni, amely Kalocsáról kiindulva mintegy köralakban futja be az egész megyét és újra a központba tér vissza, úgy amint az a mellékelt térképen látható. Ez a vonal a főmegyének több templommal bíró három nagy városát — Szabadkát, Zombort és Baját — kétszer is érinti, menetében és visszatértében. Itt tehát a különböző templomokban másmás napon, bár ugyanazon cziklusban ismételten tartatik adoráczió. Az egyházmegyének összesen 126 plébániája van. Közülök hét (7) egyelőre kihagyatott az imádásból. Ezek 1) Bácsborsód és 2) Ottómajor, mert híveik tisztán cselédek, kik közül sok még vasárnap is alig jut a templomba; 3) Mozsor, 4) Tiszakálmánfalva, mert itt ez idő szerint még iskolában van az istentisztelet; 5) Ersekcsanád, mert 400 hivője sincs; 6) Tázlár és 7) Tornyos, mert a hivők elszórtan tanyákon laknak. Az ekként megmaradt 119 plébánia a szerzetes templomokkal együtt úgy jelöltetett ki a három cziklusban, hogy az elsőben, a téliben (november—február), melynek 120 napja van, a 119 plébániához hozzávétetett a zombori Karmeliták temploma és szökőévben a kalocsai Iskolanénék zárdatemploma. A második cziklusban, a tavasziban (márczius—június), melyre 122 imádási nap esik, a 119 plébániához hozzávétettek a szabadkai, zombori és bajai szerzetes templomok. A harmadik cziklusban, a nyári-ősziben, (július—október), 123 imádási nap van; — Úszód és Dunaszentbenedek kihagyásával — a 117 plébániához hozzávétettek a fentemlített három szerzetesi templomon kívül a kalocsai Jézus-társasági és apáczazárdai valamint a bácsi szent Ferencz-rendi templomok is. A nagyhétnek három utolsó napja is föl van véve a örökimádás tervezetébe, mivel az adorálás sorrendje minden naptári napra állandóan van megállapítva, tekintet nélkül az illető napra netalán eső mozgó ünnepre. Mivel pedig a nagyhét három utolsó napján különleges ájtatosságok nem tarthatók; azért azokban a községekben, melyeknek imádási napja e három nap valamelyikére esik, az adorálás mint külön ájtatosság azon alkalommal elmarad, és csupán a rendes templomlátogatás buzgóbb végzésére szorítkozik. Az örökimádás életbeléptetése következtében a farsangi három napos szentségimádás, ahol az eddig szokásban volt, ezentúl elmaradhat. Nincs azonban semmi kifogásom az ellen, hogy egyes helyeken a hívek közóhajára tovább is fönntartassék. Isten szent nevében kezdjük meg tehát az Oltáriszentségben rejlő örök szeretetnek örökös imádását, és végezzük azt oly buzgósággal és áhítattal, hogy az az eucharisztikus Úr Jézusnak nagyobb dicsőségére és a gondjainkra bízott halhatatlan lelkek üdvösségének előmozdítására szolgáljon. Kelt Kalocsán, 1907. évi szeptember hó 1-én. INSTRUCTIO DE ADORATIONE PERPETUA SS. ALTARIS SACRAMENTI. Definivit Concilium Tridentinum: sacrosanctum Eucharistiae Sacramentum publice fidelium adorationi exponi posse. (Sess. XIII. can. VI.) Neque enim, ut ait idem Concilium, ideo minus est adorandum, quod fuerit a Christo Domino, ut sumatur, institutum; nam illum eumdem Deum praesentem in eo adesse credimus, quem Páter aeternus introducens in orbem terrarum, dicit: Et adorent eum omnes angeli Dei. (Ib. c. v.) Quapropter, cum ad expositionem