Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1907

Index

164 5623. sz. A hívek gyakrabbi gyóntatása ajánltatik. lyezések visszavonását kérik. Vegyék ezt tudomásul úgy a plébános, mint a káplán urak, de szükség esetén figyelmeztessék a híveket is, hogy ily kérelmek előadásától tartózkodjanak, mert azok nem fognak sikerre vezetni. Kalocsa, 1907. december hó 2. A pécsi katholikus nagygyűlés alkalmával a papok eucharistikus értekezletén többi közt a hívek gyakrabbi gyóntatásának kérdése tárgyaltatott bővebben, főleg Szentséges Atyánknak, X. Pius pápának ismeretes, üdvös intézkedésére való tekintettel, amelynél fogva a hívek gyakori, illetve mindennapi szent áldozását sürgeti. A hívek gyakori szent áldozása természeténél fogva a gyakrabbi gyóntatásokat teszi szükségessé még pedig oly módon, hogy a hívek hívás nélkül, bizonyos időkben mindig a gyóntató székben találják a lelkiatyát. Kedvelt papjaim közül többen mindennap a szent mise előtt kiülnek a gyóntató székbe. Ez a leghelyesebb eljárás, mit nem tudok eléggé dicsérni és ajánlani. Minthogy azonban nagyobb helyeken némely alkalmakkor a reggeli gyóntatás nem elégséges; kisebb helyeken pedig, hol a plébános egyedül van, a hívek tömeges gyóntatása a reggeli órákban sokszor kivihetetlen, a lelkész egymaga nem győzi a szent mise megkezdése előtt a gyónókat mind rendesen meghallgatni ; minthogy továbbá az idő rövidsége okozta — sok helyütt — gyors gyóntatás a híveknek nagy lelki kárt okoz: mindezekre való tekintettel melegen ajánlom kedvelt papságomnak, hogy amikor tömeges gyónásokra van kilátás, iparkodjanak híveiket arra bírni, hogy szent gyónásaik végzésére minél többen az ünnep előtti nap délutánján jelentkezzenek. Ehhez a hívek azon része, amelynek a reggeli órákban van legtöbb dolga, könnyen fog hozzászokni, főleg ha látni fogja, hogy lelkészei a délutáni litániák előtt, vagy ezek után a gyóntató székben önkényt megjelennek. Kalocsa, 1907. december 4. Ismeretes kedvelt papságom előtt, hogy a szent László társulat célja „a katholikus egyház közszükségei födözéséhez hozzájárulni, főleg: a) a Pápa 0 Szentségét különösen jelen, zaklatott állapotában segélyezni; b) a szűkölködő keleti, bármely szertartású római katholikusoknak és ezek közt kivált az ott letelepedett magyaroknak nevelő, oktató s egyéb jótékony intézetek fölállítására és fönntartására segítséget nyújtani; c) hazánkban a szegényebb sorsú községekben egyházak építését és mind ezek, mind egyéb katholikus intézetek fönntartását gyámolítani." Ezen fontos célok előmozdítása végett a szent László Társulat az 1896. évi 2122. számú körrendelettel a kalocsai egyházmegye területén oly módon szerveztetett, hogy az egyházmegye és az egyes esperesi kerületek élére külön-külön névszerint megjelölt igazgatók neveztettek ki. Az esperes kerületi igazgatók föladatává tétetett arról gondoskodni, hogy a kerület minden plébániáján társulati bizottság létesüljön. E plébániai bizottságoknak ajánltatott, hogy a szent László társulatnak tagokat gyűjtsenek, a tagokkal időnkint gyűléseket tartsanak, melyeken a társulat céljait kimerítően ismertessék. A helyi lelkészek kötelességévé tétetett, hogy a társulati tagok névsorát és az évi tagdíjak esedékes részletét évnegyedenkint az espereskerületi igazgatóhoz juttassák, aki ezeket az egyházmegyei központi igazgatóhoz küldendi. — Ugyancsak az espereskerületi igazgató föladatává tétetett arról is gondoskodni, hogy a társulati tagok a társulat védszentjeinek, szent László királynak és szent Erzsébet aszonynak ünnepeit, amelyekre boldog emlékű IX. Pius pápa 1863. március 13-án kelt „Jam duobus ab hinc annis" kezdetű 5512. sz. A szent László társulat újból szervezted k.