Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1906

Index

— 148 — ejtegeti, a súly azonban arra van fektetve, hogy minden gyermek valamely alkalmas kopár helyen egy pár csemetét ültet el, mely azután magával a gyermekkel növekszik, így a gyermek lényéhez fűződik. A szóban forgó intézmény meghonosítása czéljából van szerencsém tisztelettel fölkérni a főtiszt, főhatóságot, méltóztassék a bölcs kormányzása alatt álló egyházmegye hitfelekezeti elemi népiskoláiban elrendelni, hogy lehetőleg már a folyó 1906. évtől kezdve május vagy június hóban a főtiszt, főhatóság által minden évben meghatározandó külön nap szenteltessék kizárólag arra a czélra, hogy azon a napon a tanító a hasznos madarak természetével, jelentőségükkel, e madarak védelmének és szaporításának szükséges voltával, az erre szolgáló módokkal és eszközökkel az iskolai ifjúságot megismertesse és ugyanezt a napot felhasználja arra is, hogy a fáknak és cserjéknek a hasznos madaraknak fészkelésére és szaporodására való befolyását megvilágosítván, a fák és a befásítás nagy jelentőségét is megmagyarázza és ahol ezt a helyi viszonyok megengedik és indokolják, hasson arra is, hogy a gyermekek a vidéki viszonyokhoz képest legtöbb előnyt szolgáltató fák és csemeték ültetésével tegyék a madarak és fák napját emlékezetessé és állandóan hasznossá. Az elemi népiskolai tanítók, addig is, — míg a madarak és fák napján tartandó előadásra nézve külön útmutatások és vezérfonalak adatnak ki: Hermán Ottónak, a „Madarak hasznáról és káráról" szóló munkájából meríthetik a szükséges adatokat. Minthogy pedig e munka nem áll minden elemi néptanító rendelkezésére: az Országos Állatvédő egyesület évről-évre pályázatot fog hirdetni a madarak és fák napjára alkalmas előadások írására és a díjazott pályamunkákat fogja díj nélkül a főtiszt, főhatóságnak a szükséges mennyiségben rendelkezésére bocsátani. A madarak és fák napjának a befásításra vonatkozó részét illetőleg első sorban a selyemtenyésztéshez szükséges szederfák jelentőségének ismertetésére és terjesztésére kell a fősúlyt fektetni és csak másodsorban a gyümölcsfákra és pedig azért, mert a szederfáknak és az ezek által feltételezett selyemtenyésztési iparnak az országban igen nagy közgazdasági és szocziális jelentősége van. Közgazdasági azért, mert egy oly iparágról van szó, melynek viszonyaink az ország túlnyomó nagy részében kedveznek, mely fejlődésképes és ma már 140,000 tenyésztő családot és hét gyárban több ezer munkást foglalkoztat. Szocziális jelentősége pedig abból áll, hogy extensiv gazdasági viszonyaink mellett a szegényebb sorsú munkás családokba pénzt juttat abban az évszakban, midőn ez a legnagyobb jótétemény t. i. az aratás előtt. Továbbá azért fektetendő fősúly a szederfák terjesztésére, mert a „madarak és fák napján" az iskolai ifjúság, u. m. az Egyesült Államokban történik és amint az a dolog természetéből is folyik, csemetéket és fákat csakis közterületet képező kopár helyekre, utakra stb. ültethet. Ezeken a területeken pedig a gyümölcsfák elhelyezése a kártételek szempontjából czélszerűnek nem mondható. Meg vagyok arról győződve, hogy ezen a nép javának előmozdítására irányuló rendeletemet a néptanítók buzgón és lelkiismeretesen fogják végrehajtani és igyekezni fognak azon, hogy a fa, a bokor szeretete elterjedjen a nép között, mert annak megóvásával és ápolásával együtt önként föltámad és gyökeret ver a nép szivében s értelmében egyaránt a hasznos madarak védelme is. Tisztelettel fölkérem a főtiszt, főhatóságot, hogy bölcs intézkedésének eredményéről ' annak idején engem értesíteni méltóztassék. Budapest, 1906. április hó 27-én. Apponyi s. k. Valamennyi főtiszt, egyházi főhatóságnak. Kalocsa, 1906. deczember 4.