Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1904
Index
135 — XIX. A m. kir. igazságügyminiszternek és a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszternek T. 107/15. I. M. szám alatt kelt rendelete a végrendelet nélkül elhalt alsóbb rendű kath. papok hagyatéka tárgyában. Az örökösödési eljárásról szóló 1894. évi XVI. t.-cz. 127. §-ában nyert felhatalmazás alapján rendeljük, amint következik: 1. §. A végrendelet nélkül elhalt alsóbb rendű, vagyis a Kollonich-féle egyezmény (1715. XVI. t.-cz.) alá nem tartozó latin, görög és örmény szertartású katholikus papok hagyatékában való részesedés tárgyában érvényben levő anyagi jogszabályok az 1894. XVI. t.-cz. 127. §-ához képest érintetlenül fenntartatnak. E papi hagyatékokban való részesedésre vonatkoznak nevezetesen a következő különös jogszabályok: 1. A hagyatéki vagyonból levonandó első sorban a temetés költsége és a hagyaték rendezésének költsége, ezután a cselédség bére, az orvosok tiszteletdíja, a gyógyszertár számlája, s végül az elhalt után netán fennmaradt egyéb tartozás. 2. Azokban az egyházmegyékben, ahol az elhalt papok könyveire és ruháira nézve az egyházmegyei határozmányok (statutumok) intézkedéseket tartalmaznak, ezek az intézkedések érvényben maradnak azzal a megszorítással együtt, hogy amennyiben az elhunyt hagyatéka nem fedezné az 1. pontban említett terheket és tartozásokat, e vagyontárgyak értéke is ezeknek a terheknek és tartozásoknak törlesztésére fordítandó. 3. A tiszta hagyatékból levonandó az 1839. évi márczius 12-én 9554. szám alatt kelt helytartótanácsi rendelettel újólag érvénybe helyezett 1802. évi július hó 13-án 18253. szám alatt kelt rendelet értelmében a papneveldéket, az elaggott papok intézetét és egyéb jótékony intézeteket megillető és az egyházmegyei határozmányokban részint a hagyaték bizonyos százalékában, részint határozott összegben megállapított rész. A polgárosított határőrvidéken az 1792. évi április 12-én kelt rendelet szerint, melynek ide vonatkozó rendelkezését a határőrvidékre nézve az 1839. évi márczius 12-én 9554. szám alatt kelt helytartótanácsi rendelet érvényben hagyta, a tiszta hagyatékból 5 százalék vonandó le a papnevelde és az elaggott papok pénzalapja javára. 4. A megmaradt hagyatékot az 1774. évi május 27-én 2474. szám alatt kelt legfelsőbb királyi, valamint az annak alapján 1774. évi augusztus 8-án 3524. §zám alatt kibocsátott helytartótanácsi rendelet értelmében három egyenlő részre kell osztani, u. m.: a) az egyház, b) a rokonok és c) a szegények harmadára. Olyan egyháziak hagyatéka, kik sem plébánosi, sem egyéb egyházi javadalmat nem élveztek, hanem mindig vagy saját vagyonukból éltek, vagy magánosoknál mint tanítók vagy nevelők működtek, az 1812. évi október 6-án 4030/24269. szám alatt kelt helytartótanácsi rendelet értelmében érvényes végrendelet hiányában egészen a rokonokra, s ha ilyenek nem maradtak, egészen az államkincstárra száll. 5. Az egyházat illető harmadrész hovafordítása az erre vonatkozó szabályok szerint történik. Az 1822. évi április 16-án 9044. szám alatt kelt helytartótanácsi rendelet értelmében az egyházat illető harmadrész három egyenlő részre osztandó, melyekből LITT. CIRC. 1904. 19 4688. sz. Miniszteri rendelet a végrendelet nélkül elhalt alsóbb rendű kath. papok hagyatéka tárgyában.