Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1904

Index

— 136 — egy rész azé az egyházé, melynél az elhalt legutóbb működött, két rész pedig az egyházmegyei pénztáré. 6. A rokonok harmada, ha nincsenek rokonok, vagy ha a rokonok az örökhagyótól a tizedik íznél távolabb állanak, az államkincstárt illeti (1776. évi márczius 18-án 1240. szám alatt kelt helytartótanácsi rendelet). 7. A szegények harmada, ha ezer koronát nem halad meg, az 1819. évi július 23-án 8372. szám alatt kelt legfelsőbb királyi rendelet értelmében azon egyház szegényeit illeti, ahol az örökhagyó legutóbb működött. E szabály alól ki van véve a kanonokok után maradt hagyatéknak a szegényekre eső harmada, mely ha ezer koronát nem halad meg, az 1807. évi július 21-én 14670. szám alatt kelt helytartótanácsi rendelethez képest a káptalani birtokok szegényeit illeti. Ha a rokonok szegények, a kanonokok és egyéb alsó rendű papok hagyatékának a szegényekre eső és ezer koronát felül nem haladó harmadát az 1774. évi aug. 8-án 3542. helytartótanácsi szám alatt kibocsátott rendelet alapján a rokonoknak kell — amennyiben kérik — kiadni. Ha a szegényekre eső egyharmad meghaladja az ezer koronát: az 1807. évi július 21-én 14670. szám alatt kelt helytartótanácsi rendelet értelmében az illetékes egyházmegyei hatóság által készített és kormányhatósági megerősítést nyert felosztási tervezet állapítja meg, hogy a szegények harmadából milyen jótékony alapok és milyen arányban részesüljenek. A felosztási tervezet megalkotásánál az örökhagyó szegény rokonai, ha kérik, tekintetbe veendők. 8. Az 1812. évi október 6-án 4030/24269. szám alatt kelt helytartótanácsi rendelet értelmében a javadalmukat királyi adományozásból bíró azon apátok vagy prépostok hagyatéka, kik egyszersmind kanonokok vagy plébánosok voltak, amennyiben apáti vagy préposti javadalmuk birtoklásának első évében érvényes végrendelet hátrahagyása nélkül halnának el, azon szabályok szerint osztandó fel, melyek a kanonokok és plébánosok hagyatékára nézve az előző pontok szerint meg vannak állapítva. Kivételt képez a hagyaték azon része, mely az apátság vagy prépostság javaiban a fundus instructuson felül —- beszámítva a függő termést is — találtatott, mert ezen rész, valamint az első birtoklási év elmultával az egész hagyaték a Kollonich-féle egyezmény szerint bírálandó el. 9. A fentebbi szabályokat kell megfelelően alkalmazni a leszármazók és özvegy hátrahagyása nélkül elhalt görög-katholikus papok hagyatékára is azzal az eltéréssel, hogy az 1808. évi deczember 20-án 26838. szám alatt kelt helytartótanácsi rendelet 2. §-a és a helytartótanácsnak 1836. évi január 4-én 113. szám alatt kelt rendelete értelmében a hagyatéknak a szegényekre eső harmada minden körülmények között az illető egyházmegyei özvegy- és árva-alap javára fordítandó. 10. A végrendelet nélkül elhalt volt, de saecularisált szerzetesek után egy harmadrészt a rokonok vagy azok hiányában az államkincstár kap. A másik kétharmad azon pénzalapot illeti, amelyből fizetésüket húzták (1836. évi január 4-én 113. száni alatt kelt helytartótanácsi rendelet.) 11. Érvényes végrendelet nélkül elhalt szerzetesek hagyatéka a szerzeté, amelyhez tartoztak, még akkor is, ha a lelki pásztorkodásban vagy különben a kolostoron kívül haltak el (1836. évi január 4-én 113. szám alatt kelt helytartótanácsi rendelet.)