Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1904

Index

— 109 Úgyszintén tárgyalás nélkül hivatalból visszautasíttatnak a 10. évüket már betöltött siketnéma gyermekek fölvétele iránt benyújtott kérvények, mert az ilyenek az iskolákba már fölvételt nem nyernek. A teljesen vagyontalan gyermekek ellátási költségeinek megszerzése iránt, a mennyiben a szülők természetszerű kötelezettségeiknek bármely okból nem tehetnének eleget, az illető iskolák fölügyelő-bizottsága (igazgató-tanácsa) gondoskodik. Tekintettel azonban a siketnémák nagy számára és az adományok elégtelen voltára, első sorban azok kérvényei vehetők figyelembe, akik gyermekeik ellátási költségeiről, legalább részben gondoskodnak. A fölügyelő-bizottságok (igazgató-tanácsok) amennyiben önkényt nem jelentkeznek, a községek kimutatása alapján fölhívja a szülőket vagy hozzátartozóikat, hogy gyermekeiket az érdekeltségi körükben levő szakiskolába adják be. Ha a szülők vagy hozzátartozók nem képesek, a fölügyelő-bizottság (igazgatótanács) föladata a gyermek ellátási költségeiről tőle telhetőleg gondoskodni. E czélra igénybe veszi a társadalmat, pénzintézeteket, jótékony egyesületeket; az árvákat a siketnémák intézeteinek székhelyein levő árvaházakba igyekszik bejuttatni. Ezen többé-kevésbbé bizonytalan jövedelmi források mellett főkép a törvényhatóságok segítségére támaszkodik. A megyei és városi törvényhatóságok, amelyek székhelyén ily szakiskola létezik, vagy létesül mint eddig, s társulva gondoskodhatnak az iskola helyiségekről és a dologi szükségletekről; alapítványokat tesznek, vagy bizonyos számú siketnéma ellátására szükséges évi segély-összeget szavaznak meg. Hasonló módon segély, vagy alapítvány megszavazásával járulhatnak a költségekhez a többi érdekelt törvényhatóságok. Egyúttal az illetőségi községeket az 1898. évi XXI. t.-cz. 8. §-a, illetve az 51000.—1899. sz. B. M. szabályrendelet 1. §-ának d) pontja, és annak 15. §-a értelmében, az őket terhelő ellátás és elhelyezés megváltása fejében, a lélekszám és tehetség arányában 5—100 korona évi önkénytes járulék megajánlására hívják föl, és a a járulékokat a fölügyelő-bizottságokhoz utalják át. A megajánlott járulék fejében, az illetőségi község egy siketnéma gyermek ellátására tarthat igényt. A törvényhatóságok egyébként, az 1886. XXII. t.-cz. 145. §-a értelmében, a területükön fekvő összes községek által alkotandó egységes szegény-alap révén is, részesíthetik a siketnémákat gondoskodásban. Az 1901. VIII. és XXI. t.-cz. alapján, az elhagyott gyermekek védelméről kiadott B. M. szabályrendelet 31. és 33. §§-ai, az elhagyottaknak nyilvánított fogyatékosokról intézkedvén, ennek alkalom adtán való érvényesítése is módjában áll az iskolák és intézetek fölügyelő-bizottságainak és igazgató-tanácsainak. A fölsorolt tényezők összhangzatos működésével ezen szerencsétlenekről való megfelelőbb gondoskodás remélhető. Kalocsa, 1904. május 8. Az ingatlan adásvételét tárgyaló jogügylet után kivetett illetéket, ha ez iránt a szerződésben megállapodás nincs, a vevő tartozik fizetni. -— A m. kir. Kúriának 1904. évi márczius hó 4-én hitelesített 75. számú döntvénye. Indokok: Magánjogi törvényeink arról nem rendelkeznek, hogy ingatlanok adás-vevésénél a vagyon átruházási jogügylet 3110. sz. Átruházási kincstári illeték fizetése.