Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1896

Index

— BO A házasság megkötéséről szóló tanúsítványt a házasságkötésnél közreműködő polgári tisztviselő azon esetben is köteles kiszolgáltatni, ha a házasfelek avagy a tanuk a fentiek szerint a bejegyzés (jegyzőkönyv) aláirását, illetőleg kézjegyük odahelyezését megtagadták. Minthogy ezek szerint az a körülmény, hogy a törvényszerűen megkötött házasságról felvett anyakönyvi bejegyzést (jegyzőkönyvet) a házasfelek avagy a tanuk alá nem irják, illetőleg kézjegyükkel el nem látják, a házasság érvényességére semmi befolyással nincs, föltétlenül tilos a polgári tisztviselőnek azon kijelentését, melylyel a házasulókat a törvény értelmében házastársaknak nyilvánította, visszavonni azért, mert a házasfelek az anyakönyvi bejegyzést (jegyzőkönyvet) aláírni vonakodnak, föltétlenül tilos továbbá a most jelzett okból megtagadni a házasságkötésről bélyeg és díjmentesen kiszolgáltatandó tanúsítvány kiadását. Ezekután felhívom czimedet, hogy körrendeletemet valamennyi anyakönyvvezetővel és a házasságkötésnél közreműködni hivatott egyéb polgári tisztviselővel azonos miheztartás végett haladéktalanul közölje. Részemről pedig kijelentem, hogy jelen rendeletemben foglalt intézkedések legpontosabb megtartására kiváló súlyt helyezek s azok ellen netalán vétő közegeket a törvény teljes szigorával fogom sújtani. — Budapest, 1896. évi február hó 11-én. Budapest, 1896. márczius hó 11. 1264. sz." Anyakönyvi bizonylatok feltételes bélyegmentességéröl miniszteri rendelet. 1264. sz. Elvi jelentőségű miniszteri határozatok a gyermekek vallására és az oldalági sógorságra nézve. Az egyházi házasságkötés és az ezután teljesített egyházi ténykedések, illetőleg anyakönyvi bejegyzések igazoláséira szolgáló lelkészi bizonylatok bélyegmentessége. A m. kir. pénzügyminister 1895. évi 91,488. számú körrendelete a pénzügyi hatósághoz. Kérdés merült fel az iránt, vájjon azok a bizonylatok, melyeket a lelkészek családi lap, családi értesítő vagy más eféle elnevezés alatt a feleknek oly czélból adnak ki, hogy azok alapján az 1894. évi XXXI. és XXXIII. t. czikkek életbelépte, tehát 1895. évi október hó 1-ső napja után létrejött egyházi házasságkötés és a családot érdeklőleg az egyházi házasság megkötése után teljesített minden egyházi ténykedés, illetőleg egyházi anyakönyvi bejegyzés igazolható legyen, a fenálló bélyeg-és illetékszabályok értelmében bélyegkötelezettség alá esnek-e vagy sem? Minthogy az említett bizonylatok kizárólag az egyházi ténykedéseknek, illetőleg a vallási kötelezettség teljesítésének igazolására szolgálnak, tehát egyedül vallási czélokból állíttatnak ki, ennélfogva azokat az illetéki díjjegyzék 22. tételének g), h) és i) pontjaiban foglalt határozmányok szellemében a feltételes bélyegmentesség illeti meg. Szükséges azonban, hogy e bizonylatokon az illetékszabályok 117. §-ának 8. pontjában kimondott következmények terhe alatt a kiállítás czélja szembetűnően feljegyeztessék és önként értetik, hogy ezek a bizonylatok más czélra semmi szin alatt nem használhatók. — Budapest, 1896. évi január hó 4-én. Budapest, 1896. évi márczius hó 11. I. Az 1894. évi XXXII. t.-czikk 1. §-a alapján a gyermekek vallása iránt kötött megegyezés nem válik hatályossá, ha a házasulok között házasság nem jön létre. A házasulok a megegyezést közös beleegyezéssel a liázaságkötés előtt megváltoztathatják és vissza is vonhatják. Ha a házasulok a megegyezés után, de a házasságkötés előtt egyvallásúakká válnak, vagy ha a megegyezésben megállapitott vallás a házasságkötéskor már egyik házasulónak sem képezi vallását, a megegyezés erejét veszti. Ha a gyermekeik vallására nézve egyességre lépett felek házas-