Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1895

Index

veszhet, a pokol kapui rajta erőt nem vehetnek; 1) ámde ezen isteni igéret mellett még fennmarad a kath. hivők szent kötelme, hogy külön és együttessen bátran védelmére kel­jenek szentséges anyjuknak, az Egyháznak, tanainak és adományainak; mert ha a védelmet elmulasztják, egyesek ép úgy mint egész nemzetek, elveszthetik a hitnek és Egyháznak áldá­sait. Ez már itt a földön a félénkségnek ós közönyösségnek büntetése. Épp azért emelt fővel valljátok, hogy Ti nem szégyenlitek az Evangéliumot, mint­hogy Istennek ereje az. minden hivőnek üdvözitésére 2), és védelmezzétek Ti is Szentegy­házatok szabadságát: legyetek hű ragaszkodással szent hitetek iránt s ne engedjétek, hogy Szent István drága öröksége. Egyházunk áldásai, e drága honból elvonuljanak. Legyen nyil­vánvaló e hitetek az egész világ előtt; nyilatkozzék az a katliolikus emberhez méltó módon, nemes bátorsággal és szilárdsággal, mindig azonban mérséklettel, és a polgári hatalom iránt tartozó tisztelettel. Főleg ne engedjétek, hogy a keresztény katliolikus házasság puszta pol­gári szerződéssé szállittassék alá és hogy Szent István birodalmában a katholikusok között az Isten és az Anyaszentegyház szine előtt megkötött házasság érvénytelennek nyilvá­uittassék. Tömörüljetek lelkipásztoraitok s egyéb tiszteletreméltó kath. férfiak vezetése alatt s emeljétek fel tiltakozó szavatokat sérelmeink ellen. Jusson szivetek szava azon férfiak elé, akik a ti bizalmatokból és szavazataitok által, hivatva és kötelezve vannak az ország legfőbb jogait és érdekeit megvédeni. Jusson eléjük hitvalló szavatok, hogy e hazában, melyet szent István alkotott, szent István hite szerint élhessetek. Védelmi harcz ez: nem támadás. Támadásról senki minket nem vádolhat. Amit szent Ambrus, azt hangoztatjuk mi is jogosult öntudatunkban: „Mi védők­vagyunk, nem támadók." Hűnek lenni a kath. lelkiismerethez; Istentől elénk szabott feladatunk legszentebb kötelmeit teljesítni; hitünket meg nem tagadni; a kath. Anyaszentegyháznak s a kath. lel­kiismeretnek a történelem, az alkotmány által biztosított szabadságát megvédeni; az állami hatalom illetéktelen beavatkozását Szentegyházunk jogkörétől távoltartani: ez nem támadás, ez jogosult védelem. E védelmi küzdelmünkben nem vádolhat minket senki arról, hogy a békét meg­zavarjuk. Mi a béke fejedelmének vagyunk gyermekei; a béke érdekében a béke megza­varása ellen szólalunk fel; mi esak hitsorsosaink lelkében élő, azoknak egész valójával összeforrt keresztény hagyományainkat és a családi szentély Isten őrizte tisztaságát és keresztény jellegét védelmezzük. Ez által sem az állam hatalmát, sem mások jogait nem sértjük. Nem vádolhat bennünket védelmi küzdelmünkben senki a honszeretet hiányáról. A legnemesebb öntudattal kiáltunk fel a vádlóval szemben : „Atyáink hitét valjuk, e czimen vádolj!" 3) Atyáink hitét valljuk, a kath. Anyaszentegyház hitét, amely halhatat­lan érdemeket szerzett az államok jólétének megalkotása s előmozdítása körül. 0 teremte meg a civilisatiót, Krisztus Jézus szent tanát s malasztját öntve a népek lelkébe. 0 vette, közel ezer év előtt, anyai karjaiba magyar népünket a keresztség szent­ségében s nevelte anyai hűséggel. 0 szerzett állami tekintélyt, jogot és rendet; ő tanító királyainkat és népünket egyaránt kötelmeikre s azok hűséges teljesítésére: ő szerzett isko­lát, tudományt, művészetet; felemelte a szegényeket, támogatta az elhagyatottakat, szen­télvlyó tette a családot; visszaállító a nőnek méltóságát; ő nyújtó mindazt, ami az álla­mok jólétéhez, boldogságához szükséges elannyira, hogy szent Ágostonnal szólva, úgy ]) Máté 16, 18. — -) Kom. 1. (3. 3) S. Basil.

Next

/
Thumbnails
Contents