Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1895

Index

— 4 — látszik, többet a népek jóléteért akkor sem tehetett volna, lia egyedül a földi élet érdekeinek előmozdítására s biztosítására lett volna rendelve. Midőn tehát a népek e nagy jótevőjének, a katholikus Anyaszentegyháznak jogait a tervezett ujitások ellen védjük, az állami élet legszentebb érdekében küzdünk ;s nemes önérzettel utalunk dicső őseinkre, akik szent hitükkel és annak szent malasztjával szivükben védték a hazát és tartották fenn számunkra. Nem vádolhat bennünket védelmi küzdelmünkben senki támadásról az állami hatalom ellen. Mi szent hitünk tanítása szerint tiszteljük az Istentől rendelt állatni hatalmat s neki engedelmeskedünk. De az állami hatalomnak, melynek Isten a szerzője, meg van az Istentől szabott korláta is; és ez az Isten törvénye. S épen ezért mi nemcsak katholikus lelkiismeretünk nevében, alkotmányilag is biztosított jogunknál fogva, de az állami hatalom iránt híven őrzött tiszteletünktől is vezéreltetve, s magának az államnak érdekében emeljük fel szavunkat oly intézkedések ellen, a melyeknek megtételére az államnak joga nincsen, mert ellenkeznek az államnak Istentől nyert küldetésével, ellenkeznek Szentegyházunk Istentől eredő hitével és jogaival, katli lelkiismeretünk szabadságával. Nem vádolhat bennünket e védelmi küzdelmünkben senki arról, hogy a haladásnak ellenségei vagyunk. A sérelmek, melyek ellen küzdünk, nem erkölcsi haladást, hanem hanyatlást jelentenek. Nincs haladás Krisztus ellen. Nem lehet államokat a keresztény eszmék romjaira építeni; nem szolgál senki a haladásnak, a civilisatiónak harczczal az egyház ellen. Szent István királyunk államfői bölcseséggel, próbált, becses követ tett birodalma alapjául,

1) Krisztus szent tanát és kegyelmét; aki e birodalomnak ez alapját aláássa, az veszélyezteti magát e dicső, ezredéves épületet. Krisztusban szeretett Testvérek ós Híveink ! E szomorú időkben, e nagy veszélyek között, a melyek katholikus szivünkre nehezednek, nem lehetett nem szólnunk. A mi szánk megnyílt Hozzátok, a mi szivünk kitágult. 3) Buzdítottunk, lelkesítettünk Benneteket vallásunk szent ügyének védelmére. Kedves drága atyánkfiai a mi örömünk és koronánk, így álljatok az Úrban! 4} Vegyen szivetek bátorságot az Úr utaiért, '*') és szenséges Atyánk legújabb intelme szerint 6) a mi példánk által is megerősítve, karoljátok fel mindnyájan szent vallásunk ügyét lelkesen és védelmezzétek állhatatosan. Hálát adván Istennek az ő kimondhatatlan ajándékáért, ') hogy felvett Bennetekei az ő Anyaszentegyházába, fokozzátok e szomorú napokban Isten szent malasztjával hűséges ragaszkodástokat e dicső édes Anyátokhoz. Ne ismerjetek el szent vallásunk ügyeiben más tanítót, mint az egy mesterünket, Krisztust, a ki Szentegyházunk által hirdeti szent tanát; emlékezzetek meg arról, hogy Krisztus Jézus szent tanát, melyet Szentegyházunk s abban a legfőbb tanitó, Krisztus földi Helytartója hirdet, nem lehet, nem szabad a sziv kamarájára, a magánélet rejtekére szorítani. — E szent tanra kell tekintenetek a közélet terén is, polgári jogaitok gyakorlásában, polgári kötelmeitek teljesítésében, és szorgosan, férfias bátorsággal kerülni mindazt, ami e szent tannal ellenkezik „Nem szabad — mondja szentséges Atyánk *) — más elveket vallani a magánéletben s másokat a közélet terén úgy, hogy az egyház tekintélye a magánéletben elismertessék, a közélet terén pedig mellőztessék." Emlékezzetek a régi napokról, kérdezzétek atyáitokat és tudtotokra adják, elődei') Izsai 28, 1(3. — 2) Ap. csel. 4, 3 >. -- 8) Kor. ti, II. — 4) Fii. 4, I. — a) Parab. 17, (J. <

;) Ep. encycl. Const. Hungar. — II. Kor. !), 15. — ") Ep. encycl. Immort. Dei.