Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1890

Index

— 164 —' sága, a melyekkel tele van egész Olaszország : a nyomorultak, a földönfutók, a munkások fölsegítéséről beszél a keresztény szeretetnek annyi alapítványa, annyi jótékony intézete, mely nyitva volt minden nyomornak, minden szenvedésnek, a társulatok, testületek, melyek a vallás szárnyai alatt nőttek föl. A vallás ereje és hatalma halhatatlan, mert az Istentől eredt: van kincse a segítségre, van hathatós szere minden idők szükségére, a melyet bármely korszakban, bármire csodálatosan lehet alkalmazni. A mit képes volt és meg tudott tenni más időkben, ugyanazt képes megtenni ma és mindig új és szilárd erővel. Elvenni Olaszországtól a vallást annyit tesz, mint egy csapással kiszárítani a megbecsülhetetlen jótétemények és kincsek leggazdagabb forrását. Ezenfelül a legnagyobb és legrettenetesebb veszélyek egyike, mely most a társadalmat fenyegeti, a socialisták agitácziója, mely mindent alapjából akar fölforgatni. Ettől a veszélytől nem maradt ment Olaszország, s bár más nemzetek jobban meg vannak fertőztetve a felforgatás és pusztítás szellemétől, mint Olaszország, de ő sem forog kisebb veszedelemben, mert az ő bátorai között is immár buján tenyész ez a szellem s napról-napra erősbödik. És gonosz természete olyan, szervezetének olyan a hatalma ; czéljai oly merészek, hogy rajta kell lennünk az összes konzervatív erők egyesítésén a végből, hogy megakaszthassuk haladását és sikeresen meggátolhassuk diadalát. Minden erő közt az a legelső és legfőbb, melyet a vallás és az Egyház képes adni, s mely nélkül a legkeményebb törvények és a legszigorúbb törvényszékek, sőt a fegyveres erő is gyengék vagy elégtelenek. Miként a barbár hordák ellen nem volt sikeres az anyagi erő, de igenis a keresztény vallás ereje, mely behatolván leikökbe, megzabolázta vadságukat, finomította szokásaikat, fogékonyakká tette őket az igazság és az evangéliumi törvény szavára : úgy a féktelen sokaság dühöngése ellen sincs más hathatós fegyver, mint a vallás üdvös ereje, a mely az igazság lángját gyújtván föl az elmékben és Jézus Krisztus erkölcstanának elveit csepegtetvén a szivekbe, fölkelti bennök a kötelesség érzetét és a lelkiismeretet, s nem a kezeket veri bilincsbe, hanem a lelkeket győzi meg és a szenvedély lángját oltja el a szivekben. — Megtámadni tehát a vallást annyit tesz, mint megfosztani Olaszországot a napról-napra rettentőbb és fenyegetőbb ellenség leküzdésére szolgáló leghatalmasabb segítségtől. De ez nem minden. — Mivel a társadalmi rendben a vallás ellen indított harcznak a leggyászosabb és leggyilkosabb eredménye lesz Olaszországra nézve, a politikában is a legnagyobb kár majd Olaszországra hárul a Szentszék és a pápa ellen folyó ellenségeskedésből. Ez nem szorul bővebb bizonyításra; gondolatunk kiegészítésére elég, ha rövid szavakban összegezzük a következtetéseket. — A pápa elleni harcz Olaszországra nézve azt jelenti, hogy mély meghasonlás van a hivatalos Olaszország és az igazán katholikus olaszok nagy része között, és minden meghasonlás gyöngeség; annyi, mint megfosztani az országot az igazán fentartó elem támogatásától és segedelmétől; annyi, mint vallásháborút szítani a nemzet kebelében, a mi nem a közjó előmozdítására szolgál, hanem mindig a leggyászosabb és legsúlyosabb bűnhődés csiráit hordja magában. — Ezenkívül a Szentszékkel való harcz a mellett, hogy megfosztja Olaszországot a dicsfénytől, melvlyel bizonyára birna, ha béké-