Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1887

Index

— 98 — S miután az összes kamatjövedelem, mint kizárólagos tőke-tulajdonos, a misealap javára van kikötve s a kamatokat tényleg a misealap húzza: a hivatkozott törvény 6. §-a értelmében a tőkekamatadó egyedül az erkölcsi személy, s illetve annak törvényes képviselője terhére rovandó ki. A misealap kamatjövedelmének hová fordítása, mint bármely más adóköteles magán félnél vagy erkölcsi személynél, az adóztatásra befolyással nincsen: elvül szolgálván, hogy a tényleges jövedelemnek egy része sem vonható el az adóztatás alól. A tőketulajdonos jelen esetben a misealapitvány, ugyancsak a maga és nem egy harmadik személy számára kikötött kamatjövedelem után is amaz adóztatandó meg, nem tévén különbséget, hogy a kamatjövedelmet bemondás szerint csak letétileg kezeli , mert a plébános, kántor stb. a misealap-tőkéből, s illetve ennek kamataiból csak közvetve húzván dijakat, a plébános, kántor stb. tőkekamat-adóval ezek után megróva nincsen: s azon körülmény, hogy a keresetadóról szóló 1875. évi XXIX, t.czikk 28. §-ához csatolt 3. jegyzet szerint: „a misemondási alapítványok kamatjövedelméből az illető egyházi személyeknekjáró dijak a keresetadó IV. osztálya szerint adóztatandók meg," a kamatjövedelemnek egy összegben a misealap terhére való megadóztatását már azért sem zárja ki, mert a misealap és az abból dijakat huzó egyházi személyek külön-külön adóalanyokat képezvén, mindegyik a maga jövedelme után külön kell, hogy adózzék. Ennek megfelelően rendelkezett az 1868. évi törvények összeállításában III. füzet 26. §-a alatt foglalt ama elhatározás, hogy a misemondásra rendelt alapítványok kamatjövedelme külön, és az abból az egyházi személynek járó dijak ismét külön veendők adóztatás alá. Tévesnek jelzendő ezekből kifolyólag a felebbezésben foglalt ama kitétel is, mintha az egyházi személyeknek a misealap adómentes értékpapírjaiból folyó dijai az adóztatás tárgyát nem képeznék; mert az adómentesség csupán a tőke tulajdonosa, jelen esetben a misealapra, s illetve ennek közvetlen húzott jövedelmére szól, s korántsem vonatkozik az egyházi személyeknek közvetve kifizetett dijaira. Mindezekből kiderülvén tehát, hogy a fenálló törvények értelmében a misealap tőkéinek kamatjövedelme osztatlanul megadóztatandó; az által pedig, hogy az alapítvány és az annak jövedelméből dijakat huzó egyházi személyek, mint külön-külön adóalanyok, a megfelelő kulcs szerint külön adóztatandók meg, kétszeres adókivetés fenn nem forog, s illetőleg elő nem áll, a kifogás tárgyát képezett 59 frt. 46 kr. tőkekamat-adó s annak többi járulékai továbbra is fenntartandók voltak. (1886. évi junius 16-án, 1234. sz.) A magy. kir. pénzügyi közigazgatási bíróság: A Budapest-főváros közigazgatási bizottságának 1886. évi junius hó 16-kán 1234. sz. a. kelt határozatát annak indokaiból helyben hagyja. (1886. évi deczember hó 6-án, 8958. sz.) P. L. Kalocsán, 1887. szeptemberhó 30-kán. Főmagasságú Bibornok és Érsek Ur távollétében : Liehteiisteiger Ferenez s. k. érseki helynök.