Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1887

Index

— 99 ^Kántortanítók kántori jövedelmök után csak azon esetben nem fizetnek községi pótadót, ha meg nem különböztethető az, hogy mennyi esik az összjavadalomból a kántori, s mennyi a tanítói fizetésre. Ily értelmű kijelentés foglaltatik a m. kir. Belügyminisztériumnak a Vallás- és Közoktatási in. kir. Minisztériumhoz 1887. évi julius l-jén 41158. sz. a. intézett következő átiratában: „A B. vármegyei kir. tanfelügyelő által tett az iránti kérdés tárgyában, hogy azon felekezeti néptanítók, akik egyszersmind kántorok is, tartoznak-e kántori javadalmuk után községi s jelesen iskolai pótadót fizetni, . . . van szerencsém . . . válaszolni, hogy azon esetben, ha a kántortanitói javadalmazásnál azon jövedelem, melyet a kántortanító mint kántor élvez, attól, melyet mint tanító huz, semmiképen sincs elkülönítve, ugy hogy valamint-meg nem határozható az, hogy mennyi esik ez összjavadalomból a kántorira, s mennyi a tanítóira; ugy az állami adózás is csak egy czimen, s nem kántori és tanítói külön czimek alatt történik: ily esetben természetes, hogy a kántortanító a hivatala után járó fizetésétől, mint néptanító, az 1886: XXII. t.czikk 138. §-a szerént községi adót nem fizet. De ha megkülönböztethető az, hogy az összjavadalom mely részét húzza a kántortanító kántori, és melyet tanítói minőségben; minthogy a kántorok számára az állásukkal járó javadalmak után községi adómentesség a törvény által nem biztosíttatott, és a mentességet élvezők taxativ felsorolása mellett a törvényi rendelkezésnek szigorúan betűszerénti alkalmazásától eltérni nem lehet: az utóbbi esetben a kántortanító kántori javadalmazása, az erre eső állami adónak kivetése alapul vétele mellett, községi adó kivetés tárgyát képezi. (Magyar közigazgatás. 1887. évfolyam, 36. szám.) Szolgáljon ez az érdeklettek tájékoztatásául. Kalocsán, 1887. oktoberhó 11-kén. Princípium in subnexa determinatione Supremi Fori Financialis enunciatum peculiarem meretur attentionem in iis casibus, ubi e peculio Ecclesiae, sive piarum fundationum, vei benefícii ecclesiastici immobilia emtione adquiruntur. A m. kir. pénzügyi közigazgatási hírőséig elvi jelentőségű határozata 1886. évi 10.173. sz. a. „Ha illetékegyenérték fizetésére kötelezett jogi személy magán féltől ingatlant vesz, terhére vételi illeték még abban az esetben sem szabható ki, ha a megvett ingatlan rendeltetésénél fogva illetékegyenérték alól mentes." (Magyar közigazgatás. 1887. évfolyam. 38. sz.) Kalocsán, 1887. oktoberhó 11-kén. .Adán lemondás folytán egy szállási tanítói állomás megüresedvén, annak szabályszerű betöltése végett f. hó 16-ig terjedő pályázat hirdettetik. Javadalom: 300 forint évi fizetés, havi előlegben a város pénztárából, 50 forint évi átalány, fűtő és iskolaszerekre, szabad lakás, 3 kerületi láncz föld 2200 |~| öllel, vagy ennek megváltásául 75 forint. Ismétlő iskolában köteles ingyen tanítani. — A kellőleg felszerelt folyamodványok az adai iskolaszékre czimezve főt. Szülik József, prépost, esperes és plébános úrhoz O-Becsére (Bácsm.) küldendők. Kalocsa, 1887. oktober 5. LITT. CIRC. 1887. 29 2605. sz. A kántortanítók községi pótadójáról miniszteri intézvény. Nr. 2627. Determinatio Supremi Fori Financialis. 357. sz. isk. Ada, Tanítói állomásra pályázat.