Lakatos Andor (szerk.): Mária-enciklopédia, Kalocsa, 1950. Forráskiadvány és adattár. - A Kalocsai Főegyházmegyei Gyűjtemények kiadványai 11. (Kalocsa, 2015-2016)
A. BEVEZETŐ
megjelenő sematizmusok történetében összességében is megállapítható, hogy az adatok gazdagsága terén az 1942-es és 1951-es közlések kiemelkedtek, ezek a munkák a műfaj legkiválóbb darabjait jelentették. A plébániáktól begyűjtött adatok mellett ekkor minden bizonnyal levéltári kutatásokat is végeztek, s a korábban közölt adatokat számos esetben javították, kiegészítették. Az 1951-es kézirat számozott lapjait tartalmazó, elsárgult mappa elején egy iktatószám-hivatkozás is található: „2349/51. É.H. sz.” A szám az Érseki Hivatal egyházkormányzati iratanyagára utal, és azon belül a Schematismus tárgyszót, sorozat-megjelölést kapta.33 Az iktatókönyv bejegyzése szerint e szám alatt 1951. május 4-én még engedélyt kértek a kézirat kiadására a Népművelési Minisztériumtól, de az országos egyházpolitikai események hamarosan felülírták a kérelem ügyét: május 18-án éjjel Grősz érseket és néhány munkatársát, köztük Gyetvai Péter irodaigazgatót is letartóztatta az ÁVH Kalocsán, az érsek koncepciós perében a kézirat szerkesztőjét is elítélték, s a következő éveket Gyetvai egészen 1956-ig börtönben töltötte. Különös egybeesés, hogy amikor Kalocsán a kiadás engedélyezésével kapcsolatos kérelmet fogalmazták, a Magyar Dolgozók Pártjának Titkársága is ülésezett Budapesten, és ugyanazon a napon, május 4-én határoztak Grősz és munkatársai letartóztatásáról, jó előre megfogalmazva a koncepciós per alapvető vádját: „Mindszenty őrizetbe vétele után a szervezkedés irányítását Grősz érsek vette át.”34 Már a kérelem beadásakor eldőlt tehát a tervezett kiadvány sorsa, s a kézirat a Mária-enciklopédia anyagához hasonlóan, hosszú időre a fiókban maradt. 5.) A sematizmusok adatai A fentebb említett, 1942-es és 1951-es sematizmusok adják meg a lehetőséget, hogy az egyházmegye 20. századi szervezetéről, plébániái-lelkészségei gyarapodásáról képet alkothassunk. Az időpont, az 1951-es év egyébként kedvező a tájékozódáshoz, hiszen az említett szervezet ekkor már viszonylag teljesnek mondható, a későbbi évtizedekben újabb közösségek, plébániák születésének a politikai körülmények sem kedveztek, és azt valójában a változó demográfiai folyamatok sem indokolták. A vidék kis lelkészségei, filiái ezután sokkal inkább elnéptelenedtek, semmint gyarapodtak volna, és a későbbiekben jelentősen csökkent a lelkipásztorok száma is. Milyen adatokat tartalmaznak az említett sematizmusok a plébániákra vonatkozóan? A plébániák (parochia) és a lelkészségek (administratura, curatia) folyamatos sorszámozással, de az egyházigazgatási beosztásnak megfelelően, espereskerületenként (azon belül alfabetikus rendben) szerepeltek. A nem önálló, helyi lelkészségek (más néven helyi káplánságok, capellania localis) adatait a felügyeletüket ellátó plébániák száma alatt, de külön betűjellel közölték. A leányegyházak (filiák) adatai viszont a plébániák adatközlésén belül, annak részeként jelentek meg. A filiák és a helyi káplánságok között a különbséget az jelentette, hogy utóbbiakat helyben lakó lelkész látta el. Az adatközlést a polgári közigazgatás főbb információival kezdték (járás megnevezése, postahivatal, telefon, vasúti és busz közlekedési lehetőségek felsorolása, plébánia címe), ezután következtek a plébániák alapításának adatai, ahol kitértek az ismertetett közösség 33 Levéltári jelzete: KFL.I.l.a. Schematismus, a kézirat azonban nem az akták közé került, hanem az Érseki Hivatal íróasztalában, a sematizmus-kéziratok között, elkülönítve kezelték. 34 Szabó Csaba: A Grősz-per előkészítése 1951. Osiris. Budapest Főváros Levéltára, Budapest, 2001. 18-20.O. A.) BEVEZETŐ 22
