Lakatos Andor (szerk.): Mária-enciklopédia, Kalocsa, 1950. Forráskiadvány és adattár. - A Kalocsai Főegyházmegyei Gyűjtemények kiadványai 11. (Kalocsa, 2015-2016)
A. BEVEZETŐ
jogállásának változásaira, egy-egy plébánia-lelkészség alapítás előtti történetére (korábban, libaként hová tartozott), ill. a hozzá tartozó szervezeti egységek, filiák változásaira is, időnként a határok leírásával. Az alapítás adatait követően ismertették az anyakönyvezés kezdetét, majd a templom méreteit, titulusát, építésének és jelentősebb felújításainak évszámait. Számba vették a kápolnákat, egyéb misézési helyeket, majd a kegyurak és a nyelvhasználat jelzése következett (1951-ben már nem szerepeltek kegyurak), végül az illetékes lelkipásztorokat is megnevezték. Az ezt követő statisztikai részben a lakosság vallási megoszlását számadatokkal, táblázatos formában, a libákra is kitérve összegezték. Majd a katolikus és a vallásilag vegyes (ill. csak polgári) házasságok száma, az előző év (1941, 1950) anyakönyvezési számadatai, és a szentáldozások száma következett. Végül utalás történt az iskolákra (jelleg, osztályok száma), s a statisztikai adatok sorát a plébánia területén működő egyesületek-társulatok nevének és létszámának felsorolása, ill. a szerzetes rendek jelenléte (házak és szerzetesek száma) zárta. 1951-ben, a vallásos egyesületek feloszlatása, az iskolák államosítása, ill. a szerzetesrendek működésének megszűnése után ilyen adatok értelemszerűen már nem szerepelhettek. A hosszú felsorolásból jól látható, hogy intézményes-szervezeti keretek terén az említett sematizmusok kiváló hátteret adnak a vallásgyakorlatról szóló, Mária-enciklopédiához kapcsolódó jelentésekhez, és nagy segítséget nyújthatnak azok használatához, értékeléséhez. De információs értékük valójában önmagában is hiánypótlónak nevezhető, hiszen hasonló összegző adatközlés - másfél évszázad sematizmusainak felhasználásával - csak az 1923 előtti időszakról jelent meg.35 A plébániák adatainak közlésénél így végül az említett történeti sematizmus vonatkozó anyagának felidézése mellett döntöttünk, melyet kiegészítettünk a 20. század két meghatározó sematizmusának adataival. Az összegzés során felhasznált sematizmus-információk tehát valójában 1777-től 1951-ig terjednek. A sematizmusokban közölt adatok mennyisége, jellege az idők során jelentős mértékben változott, a folyamat érzékeltetésére érdemes talán egy rövid kronológiai áttekintést tennünk. A 18. században a sematizmusok még a „Calendarium” címet viselték, és a zsebkönyv méret ellenére a plébániák felsorolása mindössze kb. 10 oldalt vett igénybe. A 19. század elején kezdték el a lelkipásztorkodó papság egyéb címeit, pontosabb beosztását is jelezni, s a plébániák leányegyházait, azaz filiáit is feltüntetni. 1803-tól közölték a települések lélekszámút és vallási megoszlását, az 1810-es években jelentek meg a plébániák alapításának évszámai és a kegyurak nevei, az 1820-as években a templomok titulusai és a nyelvhasználat adatai. 1844-től adták meg a plébániák anyakönyvezésének kezdeti időpontját. 1851-től egy ideig név szerint is szerepeltek a szerzetesházak lakói, és megjelentek a papság életrajzi adatai is (a kötetek végén szereplő névmutatót kiegészítve), s a születési, szentelési adatok kezdeti közlése után fokozatosan alakult ki a rövid hivatali életrajzok (szolgálati helyek és beosztások) közlésének módja. 1855-től pedig rövid szöveges ismertetők jelentek meg plébániánként a templom történetéről (építésének-felújításának adatairól), s a plébániák területén lévő misézési helyekről és kápolnákról. 1856-tól a katolikus- és vegyes házasságok, valamint a szentáldozások számadatai is felbukkantak, 1860-tól a plébániákhoz legközelebb eső postahivatalok említése is megtalálható. A 20. század elején tovább bővültek az adatok, a postahivatalok említését a telegráf és telefon használatának 35 A Kalocsa-Bácsi Főegyházmegye történeti sematizmusa 1777-1923. Szerk.: Lakatos Andor. Kalocsa, 2002. A Kalocsai Főegyházmegyei Gyűjtemények kiadványai 3. 486 o. 23 5.) A SEMATIZMUSOK ADATAI
