Lakatos Andor (szerk.): Mária-enciklopédia, Kalocsa, 1950. Forráskiadvány és adattár. - A Kalocsai Főegyházmegyei Gyűjtemények kiadványai 11. (Kalocsa, 2015-2016)
A. BEVEZETŐ
„A lakosság vallási megoszlása, lélekszámú” adatait táblázatos formában, szintén több időmetszetben közöltük (1803, 1825, 1855, 1885, 1915, 1942, 1950). Ez a rész eredetiben a íiliák felsorolása után, a statisztikai jellegű adatok nyitásaként szerepelt, kiadványunkban ez alkalommal azért került a sor végére, hogy a táblázatos formátum jól láthatóan zárja, elkülönítse a sematizmusok adatait a forrásközlésben következő, Mária-enciklopédiához írt jelentések szövegétől. A közölt táblázatok gyakran terjedelmesek, hiszen a sematizmusok nemcsak az anyaegyházak, hanem valamennyi filia adatait is feltüntették. A számok értelemszerűen lélekszámot jelentenek (a katolikusok és görög katolikusok száma mindig egy oszlopon belül / jellel elválasztva található), a * jelzés pedig egy-egy felekezet híveinek száma előtt működő templomot, imaházat vagy zsinagógát jelöl. A római katolikus, görög katolikus, görög keleti (ortodox), evangélikus, református, izraelita felekezeteken kívül a 20. században már az unitárius, baptista, nazarénus, pünkösdista, adventista adatok, ill. Jehova tanúi is megjelennek az egyházmegyében, sőt a vallás nélküliek száma is szerepel. A nagyobb táblázatok esetében, terjedelmi és tördelési technikai okokból a kisebb hliák adatait lábjegyzetekbe helyeztük át, a hasonló megoldásokat az érintett táblázatok címénél, a jegyzetekre történő utalással jeleztük. A közölt adattartalom ezzel a megoldással nem csökkent, csak az áttekinthetőség változott, a táblázatokban külön sorokban a jelentősebb létszámú helyek maradtak, míg a lábjegyzetbe került, ott részletezett puszták adatai összesítve, egy-egy sorban szerepelnek. A hliák neve mellett gyakran szerepelnek pr., prd., praed, állód, rövidítések, melyek a latin praedium és allodium szavakból származnak. Az 1951-es sematizmus rövidítésjegyzékének magyarázata szerint a praedium pusztát, az allodium inkább szállást, tanyát jelentett, de meg kell jegyeznünk, hogy e fogalmak használata hosszabb távon egyáltalán nem volt következetes, ugyanazt a hliát többféleképpen is minősíthették. A lényegi folyamat a hasonló kifejezések mögött minden esetben az volt, hogy a településektől távolabb lévő, különféle gazdasági művelés alá vett területeken előbb utóbb időszakos, majd folyamatos tartózkodás, ott lakás igénye is felmerült. Hasonlóképpen gazdasági tevékenység volt a háttere a hliák között az uradalmak (dominium), az erdők (silva, sylva), szőlők (vinea, vineae) vagy a rév-átkelők (trajectus) megjelenésének. Végezetül szólnunk kell a sajtóhibákról, amelyek nagyobb adatmennyiségek közlésekor óhatatlanul előfordultak. A feldolgozás során számos ilyen hibát vettünk észre (az egyértelmű sajtóhibákat vagy a táblázatok összeadási hibáit megjegyzés nélkül javítottuk), de a hasonló tévesztések egy része ma már sajnos csak nehezen észlelhető-megítélhető. A hibák részben a sematizmusok készítésének módszerével függtek össze, a hivatalban használt, „kancelláriai” példányok kéziratos bejegyzéseiből arra következtetünk, hogy az egyes kötetekbe folyamatosan, kézzel írták be a változásokat, majd az így módosított, előző évi példányt adták oda a nyomdának a következő évfolyam szedésének alapanyagául. A sorok közé írt megjegyzések, utalások értelmezése időnként gondot okozott, a képet áthúzások zavarták, és egy-egy előző évben halványabban sikerült nyomat (szórészlet, évszám) olvasata is bizonytalanná válhatott, a tévedés pedig később akár hosszabb időn át is öröklődhetett. A gyanúsan változó, ellentmondó adatoknál tehát mérlegelnünk kellett, a tévesnek ítélt közléseket lábjegyzetekben igyekeztünk korrigálni, jelezni. A plébániák és lelkészségek sematizmusokból származó adatközlését az adott helyhez kapcsolódó, Mária-enciklopédiához írt jelentések szövege követi. A vonatkozó körlevéli kérést a Bevezető elején, a Mária-enciklopédia ügye Kalocsán című fejezetben már is-27 6.) ÚTMUTATÓ A KÖNYV HASZNÁLATÁHOZ
