Lakatos Andor (szerk.): Mária-enciklopédia, Kalocsa, 1950. Forráskiadvány és adattár. - A Kalocsai Főegyházmegyei Gyűjtemények kiadványai 11. (Kalocsa, 2015-2016)
A. BEVEZETŐ
1. ) A plébánia, lelkészség területén mikor és milyen indítóokból épült templom, kápolna a B. Szűz tiszteletére? 2. ) A plébánia területén lévő oltárképek, templomi festmények, szobrok (a templomon kívüliek is) Szűz Mária életének milyen mozzanatát jelenítik meg? Kiknek az alkotásai, milyen időkből valók, milyenek a méreteik, van-e különös művészeti értékük? 3. ) A plébánia területén kik írtak (teológusok, történészek, költők, zenészek) műveket, énekeket, melyekkel hozzájárultak a Mária-kultusz fejlesztéséhez. (A művek címét, kiadásának idejét, helyét, esetleges kéziratokat is.) 4. ) A régi Mária-kultusz nyomai hol és milyen alakban találhatók fel. (Pl. a szombat megtartása, májusi, októberi ájtatosság.) 5. ) Milyen ájtatosságok, búcsújárások (hová, mikor, milyen okból) vannak szokásban a Szentszűz tiszteletére? A válaszokat rendszerint a kérdések számára történő hivatkozásokkal adták, ezt a logikus szempontot mi is igyekeztünk következetesen érvényesíteni, és a hiányzó vagy helytelen számozást ennek megfelelően, beszúrásokkal, dőlten szedve pótoltuk, korrigáltuk. Egy „3.) /4./” jelzés tehát azt jelenti, hogy az eredeti jelentésben szereplő 3-as szám téves, e szám alatt valójában a 4. kérdésre válaszoltak. A hasonló csúszást általában egy kihagyott válasz okozta, ami a 3. kérdés esetében pl. viszonylag gyakran fordult elő. Ha a sorszám J4f változatban szerepel, akkor az eredeti jelentés válaszait nem számozták, a sorszámot mi adtuk jelentés szövegéhez. Előfordulnak közös, több kérdésre adott válaszok is, a 4-5). kérdésekre adott válaszok pl. gyakran keveredhettek. A közlés során a jelentések teljes szövegének megtartására törekedtünk, a címzéstől-megszólítástól kezdődően egészen az aláírásig. A szövegközlést minden esetben egy dőlt betűvel szedett, hivatkozás-jellegű megjegyzés zárja, melyben megadjuk a jelentés hivatali példányának felzetén szereplő iktatási információkat, a beérkezés időpontját, az iktatószámot és a tárgy meghatározását. Pl.: /Felzeten: érk.: 1950. dec. 27. ad 7811/1950. sz. Cultus sanctorum, Baja-Szent István/ Amint azt korábban is jeleztük, a jelentéseket két példányban küldték be, melyek közül a hivatali-irattári példány eredeti formájában maradt ránk, míg a feldolgozóknak kiadott példányokon különféle módosításokat végeztek. Ennek logikus magyarázata, hogy feldolgozók az anyag szerkesztésével voltak megbízva, így annak egységesítésére-javítására, sőt időnként kiegészítésére törekedtek, előkészítve annak összegzését. Az átírás során az irattári és feldolgozói példányokat együttesen használtuk, az információk minél szélesebb körű megőrzésére törekedve. Figyelembe vettük, és átírtuk a feldolgozói megjegyzéseket, kiegészítéseket, de megtartottuk a szerkesztők által rövidítés céljából áthúzott részeket is, vagyis összegző jellegű közlések jöttek létre. Az egyes példányok eltéréseit lábjegyzetekben jeleztük, a formai jellegű, apróbb módosítások kivételével. A szerkesztők ui. bizonyos esetekben csupán a megfogalmazás módját (szórend, helyesírás) javították, ezeket a változtatásokat jegyzetelés nélkül elfogadtuk-alkalmaztuk. Hasonló javításokat egységesítés mertettük, most emlékeztetőül megismételjük a kérdéseket, melyekre a jelentést íróknak válaszolniuk kellett: A.) BEVEZETŐ 28
