Lakatos Andor (szerk.): Mária-enciklopédia, Kalocsa, 1950. Forráskiadvány és adattár. - A Kalocsai Főegyházmegyei Gyűjtemények kiadványai 11. (Kalocsa, 2015-2016)
A. BEVEZETŐ
lehetősége egészítette ki, 1902-től pedig megjelentek a templomok méreteinek adatai is. 1904-től a szerzetesházak gyóntatóit is megnevezték, és időnként a különféle szerzetesi intézményekben (iskolákban, otthonokban, kórházakban) gondozottak számát is feltüntették. Az adatok közlése ezután egészen 1915-ig változatlan módon történt s az egyes kötetek terjedelme így elérte a 270 oldalt. 1919-ben viszont már csökkenő adatmennyiséggel jelent meg a sematizmus, s ez a tendencia 1921-ben és 1923-ban tovább folytatódott: a korábbinál jóval kisebb terjedelemben, szerényebb keretek között készült az említett két füzet, s ez a szerényebb formátum a két világháború közötti időszakban általában jellemző maradt. Az 1777-1923 közötti időszakban évente jelentek meg a sematizmusok, a következő évek kivételével: 1788, 1846, 1849-1850, 1898, 1916-1918, 1920, 1922. Ezt követően, 1923-1951 között a következő években jelentek meg hasonló füzetek-kötetek: 1925, 1927, 1929, 1932, 1936, 1942. 6.) Fontos információk és útmutató a könyv használatához Az adatok és a forrásszövegek közlése könyvünk B. részében (Forrásközlés, adattár), az 1951-es sematizmus által meghatározott szerkezetben, a plébániák és lelkészségek ott található sorrendjében következik. Egy-egy település-plébánia anyaga a sematizmusok adatainak ismertetésével kezdődik, melyhez az 1923 előtti közlések esetében a fentebb említett történeti sematizmus kiadványunk (1777-1923) szövegét használtuk, kiegészítve azt az 1942-es és az 1951-es sematizmusok adataival. Az 1951-es sematizmus kézirata esetében segítségünkre volt annak tisztázott, 2001-ben átírt változata.36 A sematizmusok eredeti, latin nyelvét megtartva, a használhatóságot a szövegbe szúrt fordításokkal /mindig dőlt betűvel szedve/ igyekeztünk segíteni. Fontos megjegyeznünk azonban, hogy ezek a fordítások időnként összefoglaló jelleggel készültek, és nem helyettesítik teljes egészében a források eredeti szövegét, nem tartalmazzák azok minden változatát stb. Az eredeti latin és az értelmezést segítő magyar szöveg valójában együttesen él igazán, bízunk benne, hogy ebben a formában a latin terminológia szélesebb körben is érthetőbbé-megszokottabbá válik, hiszen alkalmazásától az egyházi források esetében lehetetlen elszakadnunk. A sematizmusokból származó adatok esetében, a közölt információk mögött minden esetben egy-egy zárójeles évszámot pl. (1777), alkalmanként időszakot pl. (1814-1868) találunk. Fontos tudatosítanunk, hogy ezek a számok esetünkben hivatkozások, elsősorban azt jelzik számunkra, hogy a sematizmusok mely évfolyamából származik az említett adat, és csak másodsorban (a fentebb leírtakat figyelembe véve, a forrás ismeretében) köthetők össze kronológiai értelemben is a közölt tartalommal. Konkrét példával élve: egy leányegyház neve mellett szereplő (1814-1868) jelzésből megtudhatjuk, hogy az 1814-1868 közötti sematizmusokban szerepelt az adat, de egyáltalán nem lehetünk biztosak benne, hogy az említett filia csak ebben az időszakban létezett. Előfordulhat, hogy már a korábbi időkben is az adott plébániához tartozott, amikor a sematizmusok még nem közöltek erről adatokat, ill. az is elképzelhető, hogy a továbbiakban is szerepelt, csak esetleg más névváltozatban. 36 Az átírást számítógépen, szövegszerkesztővel Huszár Nándor irodavezető végezte az Érseki Hivatalban, a munka jelentős mértékben segíti a szöveg áttekintését-használatát. A.) BEVEZETŐ 24
