Lakatos Andor (szerk.): Mária-enciklopédia, Kalocsa, 1950. Forráskiadvány és adattár. - A Kalocsai Főegyházmegyei Gyűjtemények kiadványai 11. (Kalocsa, 2015-2016)
A. BEVEZETŐ
lókból az is kiderül, hogy a 19. század végén és a 20. század elején a templomokban több helyütt nagyarányú felújítások, cserék történtek, melyek eredményeként a képek, szobrok állománya megújult, új tárgyakat vásároltak, s a régiek időnként nyomtalanul eltűntek. Az előforduló művésznevek is nagyrészt a 19. század végének és 20. század első felének munkálatait, az akkori beszerzések dominanciáját igazolják. A jelentések pontatlanságai, hiányosságai miatt, a műalkotások és művészek kapcsán az Olvasó figyelmébe ajánljuk a kötet C részében (Segédletek) megjelenő képválogatást és képjegyzéket, ill. az anyagot kísérő művészettörténeti áttekintést (Szűz Mária kultuszához kapcsolódó egyházművészeti emlékek a Kalocsai Főegyházmegyében). Arányaiban több régiséget találhatunk a templomok egyéb „Máriás” felszerelései között, 6 helyről is jelezték régi, 100-200 éves hordozható Mária-szobrok meglétét, melyeket vállra emelve vittek a Mária-lányok az ünnepek alkalmával.* 20 Csátalján és Csikérián lobogókról is jelentettek, ez nyilvánvalóan másutt is előfordulhatott volna, csak valószínűleg elkerülte az adatszolgáltatók figyelmét. Egyetlen helyről, a kalocsai Főszékesegyházból jeleztek harangot: a 108 cm átmérőjű, 800 kg súlyú harang felirata: Spes Nostra Salve (Üdvözlégy, Reményünk). Az Érseki Kincstárból ezen kívül még egy zománcos főpapi keresztet is említettek, hátoldalán Szeplőtelen Fogantatás (Immaculata) ábrázolással. A kultusszal kapcsolatos elméleti munkák címén négy helyről különféle kiadványokat is mellékeltek. Szombathy Sándor szakmári plébános 1882-ben készítette el a „Szűz Mária Dicsérete” c. imakönyv második kiadását, és Nagy Zámbó Ferenc plébános 1939-ben jelentetett meg egy összeállítást „Kilenced a lourdesi Szent Szűz tiszteletére” címmel. Hajósról Lukácsy István 1937-ben megjelent, kegyhelyről szóló történeti munkáját mellékelték. Kalocsa-Szent István (volt jezsuita templom) lelkészségéről négy könyvet is beküldtek,21 és hosszú irodalomjegyzéket készítettek a jezsuiták Máriával kapcsolatos munkáiról, melyek között kiemelkedett pl. a Szűz Mária virágoskertje c. folyóirat 1885-től, mintegy 40 éven át, ill. a Mária Kongregációs Értesítők 1875-1907 között. Az iskolanővérek templomából, a kalocsai Szent József lelkészségből is küldtek be Mária-Kongregációs Értesítőt 1931-32-ből. A két kalocsai, szerzetesi templom lelkészségei büszkén jelentették, hogy a Mária-tisztelettel kapcsolatos elméleti munkák terén igen nagy múlttal és gazdag emlékanyaggal rendelkeznek, beszédek, versek, drámák, tanulmányok, folyóiratok, évkönyvek és könyvek formájában. A jelentések bibliográfiai adatait is igyekeztünk frissíteni és kiegészíteni, az egyházmegye így összeállított Mária-bibliográfiáját a kötet C részében, a Segédletek között találja meg az Olvasó. Bár a körlevélben kérték, mindössze öt helyről mellékeltek képeket a szöveges jelentések mellé, ezek nagyobb része is inkább képeslap volt, semmint ebből az alkalomból készített fotó.22 24 jelentésben tettek említést különféle társulatokról. Ezek legtöbbször Rózsafüzér Társulatok voltak, rajtuk kívül néhány helyen a Szállást keres a Szent Család szokását-csoportjait, ill. Kalocsán a régi Mária-kongregációs csoportokat említették még (a jezsuitáknál-iskolanővéreknél). A Rózsafüzér Társulatok egy-egy plébánián több csoportban (20-30 koszorúval), gyakran több nyelven is működtek, vagyis az átlagos létszám több száz fő volt, lengyel festő (1907-1965), Szentgyörgyváry Margit Mária Palládia kalocsai iskolanővér, festő (1913-2007). 20 Bácsbokod, Bácsszentgyörgy, Csátalja, Hajós, Nagybaracska, Sükösd. 21 Ezek ma már sajnos nincsenek az iratok mellett, nem tudjuk pontosan, mely munkák lehettek. 22 Dávod, Kalocsa-Szent Imre, Kalocsa-Szent József, Kiskőrös, Vaskút. A.) BEVEZETŐ 16
