Lakatos Andor (szerk.): Mária-enciklopédia, Kalocsa, 1950. Forráskiadvány és adattár. - A Kalocsai Főegyházmegyei Gyűjtemények kiadványai 11. (Kalocsa, 2015-2016)

A. BEVEZETŐ

ból, egy-egy család ajándékaként épültek, és gyakran temetkezési helyként is szolgáltak.16 Négy egyéb, az előző típusok közé nem sorolható misézési helyet is jelentettek a kápolnák között.1, A 35 kápolna közül hét volt 1850 előtti, az épületek döntő többségét 1850-1950 között emelték.

A templomok és kápolnák áttekintése után megállapítható, hogy összesen 49 Szűz Mária tiszteletére emelt szakrális épületről tudunk, s ez a beérkező jelentések (68) és a működő plébániák-helyi lelkészségek (68+19) számát tekintve is igen jelentősnek mondható. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt sem, hogy az egyházmegye emblematikus, központi épületei is ide sorolhatók (a főszékesegyház, az egykori plébánia-templom és a piaristák régi temploma Kalocsán, az érseki magánkápolna, a szeminárium kápolnája, a jezsuiták és az iskolanővérek Mária-kongregációs kápolnái).

Köztéri, templomon kívüli szobrokról, képekről viszonylag kevés helyről, 12 jelentésben számoltak be: Fájdalmas Anya (3), Immaculata (2), Magyarok Nagyasszonya (2), Lourdes-i barlang (2), Úti Boldogasszony (2) és Sarlós Boldogasszony (1) ábrázolásokkal, az emlékek nagy többsége itt is 1850 utáni alkotás.18

A válaszok terjedelmes részét jelentette a templomokban lévő képi- és szobor ábrázolások leírása, ismertetése: összesen 99 képi ábrázolást és 125 szobrot számláltunk össze. A képek és szobrok száma együttesen 224, vagyis egy-egy helyről átlagosan 3-4 tárgyat említettek. Az említett számok jellemzőek, de korántsem teljesek, ez a forrásszövegek közlését kísérő, közelmúltban készült képekből is jól látható. Sajnos az egyes tárgyak korára, anyagára és ikonográfiájára vonatkozó leírások gyakran hiányosak, de a főbb jellemzők így is megállapíthatók. A tárgyanyag döntő többsége, kb. 85-90 %-a a jelentéseket megelőző száz évben készült. A képek között 61 festményt, 23 falfestményt, freskót, 9 nyomatot és 7 üvegablakot említettek. A szobroknál mindössze 16 fa szobrot jeleztek, vagyis a technikát, kivitelt tekintve nagy többségbe kerültek az öntött (gipsz, pirogránit, terrakotta stb.) változatok. Az ábrázolások jellegét tekintve a képek között első helyen a Magyarok Nagyaszszonya áll (12 esetben), legtöbbször Szent István korona-felajánlásával együtt ábrázolva, de Nagyboldogasszony (9), Fájdalmas Anya (8), Szeplőtelen Fogantatás (7), Gyümölcsoltó Boldogasszony (5), Szűz Mária gyermek Jézussal (5) és Szűz Mária Szíve (5) ábrázolásai is szép számmal előfordulnak. A szobrok között első helyen a Lourdes-i Mária ábrázolások (31) állnak, majd Szűz Mária Szíve (24), Fájdalmas Anya (18), Szeplőtelen Fogantatás (12), Magyarok Nagyasszonya (7) és a Mennyek Királynéja (2) Világ- és Rózsafüzér Királynéja (2-2) szerepelnek.

Az említett tárgyak kis részénél, kb. 15-20 %-ánál jeleztek művészeti értéket, és ennek megfelelően viszonylag kevés, kb. 20 azonosítható művésznevet említettek.19 A beszámoló Érintett települések: Baja, Bácsborsód, Fájsz, Gara, Jánoshalma, Kunbaja, Tataháza, Vaskút.

17 Érintett települések: Kalocsa-Szőlők (Negyvenszállás), Ordas, Öregcsertő (Kiscsertő), Sükösd.

18 Érintett települések: Baja-Szent Antal, Baja-Szent József, Császártöltés, Foktő, Hajós, Kalocsa-Szőlők, Kaskantyú, Nemesnádudvar, Öregcsertő, Sükösd, Vaskút.

19 A művésznevek említése időnként sajnos hiányos, pontatlan, ill. téves volt. Az előforduló, azonosítható művésznevek: Leopold Kupelwieser festő (1796-1862), Joseph Kessler bécsi festő (1826-1887), Ehrlinger János (?-1848), Franz Josef Dobiaschofsky osztrák festő (1818-1867), Haan Antal festő (1827-1888), Johann Till osztrák festő (1824-1897), Schwartz József a pesti rajziskola tanára, festő (19. század első fele), Sinkó András szobrász (1901-1976), Jakobey Károly festő (1826-1891), Szoldatics Ferenc festő (1820-1916), Palka József üvegfestő (1860-1952), Lohr Ferenc festő (1871-1946), Zsellér Imre üvegfestő (1878-1959), Sződy Szilárd szobrász (1878-1939), Heintz Henrik festő (1896-1955), Némethy Miklós festő (20. század első fele), id. Éber Sándor (1878-1947) és ifj. Éber Sándor (1909-1985) bajai festők, Kuczka Mihály templomfestő (1880-1938), Muzsinszki Nagy Endre iparművész, templomfestő (1886-1975), Malczyk Károly

15 2.) A PLÉBÁNIÁK ÉS LELKÉSZSÉGEK JELENTÉSEI