Lakatos Andor (szerk.): Mária-enciklopédia, Kalocsa, 1950. Forráskiadvány és adattár. - A Kalocsai Főegyházmegyei Gyűjtemények kiadványai 11. (Kalocsa, 2015-2016)
A. BEVEZETŐ
Plébánia, templom építés éve Templom titulus Kalocsa-Főszékesegyház 1738 Szűz Mária Mennybevétele (Nagyboldogasszony, augusztus 15.) Kalocsa-Belváros 1710 (1878-ban lebontották) Angyali üdvözlet (Gyümölcsoltó Boldogasszony, március 25.) Kalocsa, Piaristák temploma 1801 (1860-ban lebontották) Urunk bemutatása, Mária tisztulása (Gyertyaszentelő Boldogasszony, február 2.) Nemesnádudvar 1738 Szűz Mária látogatása (Sarlós Boldogasszony, július 2.) Akasztó 1744 (középkori eredet) Szűz Mária születése (Kisboldogasszony, szeptember 8.) Hercegszántó 1752 Szűz Mária Mennybevétele (Nagyboldogasszony, augusztus 15.) Bátya 1780 Szűz Mária Születése (Kisboldogasszony, szeptember 8.) Madaras 1799 Szűz Mária Mennybevétele (Nagyboldogasszony, augusztus 15.) Szakmár 1831, 1877 (középkori eredet) Szűz Mária látogatása (Sarlós Boldogasszony, július 2.) Csengőd 1901 Magyarok Nagyasszonya (október 8.) Rém 1901 Rózsafüzér Királynéja (Olvasós Boldogasszony, október 7.) Bácsszentgyörgy 1910 Rózsafüzér Királynéja (Olvasós Boldogasszony, október 7.) Dávod 1910 (átépítés) Magyarok Nagyasszonya (október 8.) Dunapataj 1934 (átépítés) Magyarok Nagyasszonya (október 8.) A jelentések és az 1951-es egyházmegyei sematizmus kézirata összesen 35 Mária-kápolnáról tesznek említést, melyek közül 8 régi (általában feudális kori), „szakrális népi építmény”. Építésüket a helyi közösség kezdeményezte, és rendszeresen használták őket a különféle Mária-ünnepek, ájtatosságok alkalmával. Gyakran jelenések, csodás gyógyulások és események emlékhelyei voltak a települések területén kívül, és nagyobb térségből is vonzották a zarándokokat, látogatókat. Ide sorolhatók az ún. „Vodica-kápolnák” Baja-Máriakönnye, Hercegszántó és Katymár esetében, vízfolyások mentén, ill. Dusnok Mária-kápolnája szintén a településen kívül és Csávoly Segítő Szűz Mária kápolnája a szőlőkben. Valamennyi említett helyen jelentős délszláv (bunyevác és sokác) népesség élt. Lényegében a templomot helyettesítő épület volt a Fájdalmas Anya út menti kápolnája Alsómégyen és a Magyarok Nagyasszonya kápolna Ludasszálláson, ahol a környékbeli szállások népe gyűlt össze. Végezetül egy középkori eredetű szobor, az ún. Kontyos Mária számára is építettek egy kis kápolna-fülkét Akasztón, a templom közelében. Ez utóbbi építmény később elpusztult, s a szobor is magántulajdonba került a 20. században (egy 110 cm magas, gipsz Magyarok Nagyasszonya szoborra cserélték, s az adományozó magával vitte a népi emlékezet szerint Soltszentimréről származó, középkori eredetű Kontyos Máriát). A kápolnák között 14 iskolakápolnáról is beszélhetünk, zömmel az 1920-30-as évek népiskola-fejlesztéseinek köszönhetően, ill. szerzetesi oktatási intézmények (jezsuiták, kalocsai iskolanővérek, szeminárium) részeként, Segítő Szűz, Magyarok Nagyasszonya, Rózsafüzér Királynője, Kisboldogasszony, Nagyboldogasszony és Szent Család titulusokkal, ill. Lourdes-i barlanggal. A 19. századi, központi kalocsai intézmények mellett meg kell említenünk az érseki palota 18. századi magánkápolnáját is, melyet Gyümölcsoltó Boldogasszony (március 25.) tiszteletére szenteltek.15 Egy következő csoportot jelentett a kálvária- és temetőkápolnák sora, leggyakrabban a 19. század második feléből. 9 helyről jelentettek hasonló épületeket, általában fogadalom-15 Iskolakápolnákban érintett települések: Alsómégy, Bócsa-Szent Imre, Zöldhalom, Homokmégy-Halom, Jánoshalma- Kiserdő, Kalocsa, Kaskantyú, Kecskés, Szentimrehegy-Polgárdi. A.) BEVEZETŐ 14
