Lakatos Adél (szerk.): Patachich Ádám érsek emléke - A Kalocsai Főegyházmegyei Gyűjtemények kiadványai 4. (Kalocsa, 2005)
B. Beszámoló az emléknap eseményeiről - 3. A "Varadinum" vonósnégyes koncertje
3.) A „Varadinum” vonósnégyes koncertje Koncertek az 1760-as években, Nagyváradon A 18. században bevett szokás volt a főúri színházakban, hogy új művet általában a mecénás főúr vagy felesége születés- és neve napján mutattak be, gyakran már az ünnepség előestéjén, egy hosszabb ünnepségsorozat részeként. A nagyváradi zenei színtársulat is főként névnapi és születésnapi bemutatókra készült. Ditters ezekről részletesen beszámolt önéletrajzában, ahol külön kiemelte, hogy a zenés daraboknak latin volt a nyelve, mivel a püspökön, egy-két kanonokon és rajta kívül senki nem értett olaszul. A latin a magyar nemesség beszélt nyelve volt. Ditters naplóját olvasva képet kaphatunk a püspöki udvar zenei életéről, Patachich Adám névnapi ünnepségeiről: „Elérkezett a névnap előestéje. A zenekar elrendezése és különösen az együttes egyforma ízléses öltözéke, amelyet a püspök hozzájárulásával csináltattam... mindez pompásan festett és a sok magyar nemesnek, nagyon megnyerte a tetszését. Ámbár a kantáta zenéje, mint első nagyobb énekes mű, nem volt kiemelkedő, mégis tetszett, és én legalábbis azt a hasznot húztam belőle, hogy a jövőben óvatosabb lettem és elkerültem az olyan meggondolatlan és szöveghez nem illő meneteket, aminőkkel itt minden értelem nélkül gazdagon éltem. Minthogy egyik nap szóvá tettem Pichl előtt, hogy nem vagyok megelégedve a szöveggel, más szöveget írt az áriák és kórusok alá, ami megfelelt a templomnak, anélkül, hogy a partitúrán akár egy hangot is kellett volna változtatnom. Motetták lettek belőlük, amelyeket váltakozva énekeltek a székesegyházban. A másik este volt az akadémia, amikor a püspököt meg akartam lepni. Már a szimfónia első ütemei tudtára adták, hogy ez új mű. Ezután Michael páter játszott egy új, csodálatosan szép koncertet művei közül. A püspök arca ragyogott az örömtől. Ekkor lépett fel Renner... Még egy sort sem játszottunk, és máris örömkönnyek ragyogtak a püspök szemében. Roppant boldog volt, és nagyon meglepődött, hogy egész este kizárólag új zenét hallott, felállt és a legmeghatóbb kifejezésekkel hangoztatta háláját, [gy fejeződött be az ünnepség. ” Ezt az előadást a templomban tartották. Később a hangversenyek (akadémiák) és színi előadások helyszíne a püspöki rezidencia lett. Kari Ditters búcsúja Váradtól Patachich Ádám 1769-ben a frissen Váradra helyezett helyőrség tiszteletére bemutatót szervezett. Egy sértett és csalódott nagyprépostjelölt azonban a püspököt feljelentette. Patachich levelet kapott a császámő titkárától, von Pichler bárótól melyben a császárnő vizsgálóbizottság kiküldését helyezte kilátásba, amennyiben a püspök nem veszi elejét az effajta mulatozásoknak. Patachich elhatározta, hogy feloszlatja zenekarát és társulatát. A fájdalmas hírt közölte Dittersszel is, melyre a karmester a következőképpen emlékezett vissza naplójában: ” Harangszóra a kocsiban ültünk. Már majdnem egy mérföldet megtettünk, de a püspök még egyetlen szót sem szólt. Végre a következő beszélgetés alakult ki: Én: csak nem beteg Excellenciád?- 0: De igen, kedves Károlyom! Beteg vagyok, de nem testben, hanem lélekben.- Én: Szabad megkérdeznem, mi nyomja Excellenciád szívét?- 0: Azért hoztalak magammal, hogy elmondjam neked bánatom.- Itt előhúzta Pichler báró levelét.- Tessék! Olvasd csak!- Én (miután háromszor átolvastam a levelet): Micsoda istentelen rágalmazás! Micsoda becstelen hazugságok!- O: Azt mondod hazugságok? Talán nem igaz, hogy ádventben és a böjt idején játszottatok az én színházamban?- Én: Distinguo! Komédiát tragédiát, drámát és általában mindenféle világi darabot szigorúan tilos játszani: de oratóriumot szabad! Én magam is játszottam a zenekarban böjt idején éppen Bonnónak abban az Isaac című oratóriumában, az egész császári udvar és az udvari főnemesség jelenlétében.- O: Nos, ez lehetséges. De nem hazugság, hogy bált adtam, amelyek során álarcos jelmezes felvonulás és parasztlakodalom szerepelt, továbbá, hogy 93
