Lakatos Adél - Lakatos Andor - Szabó Attila (szerk.): A Kalocsai Érseki Levéltár Levéltárismertető - A Kalocsai Főegyházmegyei Gyűjtemények kiadványai 2. (Kalocsa, 2002)
B) A Kalocsai Érseki Levéltár ismertetője - KFL.I.2. Szabó Attila: Kalocsa Érseki Főszentszék
KFL.I.2. KALOCSAI ÉRSEKI FŐSZENTSZÉK KFL.I.2. KALOCSAI ÉRSEKI FÖSZENTSZÉK 4 állag 1733-1992 59,27 ifm Mielőtt bárkit megtévesztene a szóhasználat: a most ismertetett fond a szentszéki bíróság iratait tartalmazza. A szentszék szó ma már ugyan egyértelműen a bíróságot jelenti, de - amint azt a bevezetőben olvashattuk - 1868 előtt azt a testületet jelölte, amely rendszeres ülésein (szentszéki tanácsülések) az egyházmegye valamennyi ügyét intézte. A hivatali hátteret ehhez a munkához a helynöki hivatal (officium vicariale) adta. A bírósági tárgyalást és döntést igénylő ügyeket először Patachich Ádám érsek (1776-1784) idejében kezdték külön bírósági jegyzőkönyvbe (protocollum judicialium) vezetni. Ez a kezdeményezés azonban az érsek halálát követően abbamaradt, a szentszéki tanácsülés tagjai visszatértek a régi hagyományokhoz, és a peres ügyeket újra a hivatali jegyzőkönyvekbe (protocollum vicariale) vezették. A következő változás az 1818-as hivatali átszervezéskor történt, amikor újra megkülönböztették a bírói jegyzőkönyveket, és így a továbbiakban párhuzamosan futott a szentszéki-hivatali (protocollum consistoriale, -vicariale) és a bírósági (protocollum notariale) jegyzőkönyvek sora. A további szoros kapcsolatra utal, hogy a jegyzőkönyvekben az ügyek egyetlen, folyamatos számozást kaptak, vagyis adott év hivatali jegyzőkönyveinek hiányzó ügyiratszámai a bírói jegyzőkönyvben szerepelnek és viszont. Az ügyek intézése ezek szerint folyamatos volt, csupán a bírósági ügyekben „másik könyvet vettek elő”. A szentszéket mint bíróságot és mint egyházkormányzati szervet egyaránt ugyanaz a helynöki hivatal szolgálta ki, melyben a jegyző (nótárius) egyben levéltáros (archivarius) is volt. A jegyző irodájában, a helynöki hivatal helyiségében iktató (protocollista) és írnok (cancellista) is tevékenykedett. A szentszék Haynald Lajos érsek idején, 1868-ban vált a polgári kor igényeinek megfelelő, önálló szervként működő bírósággá. A helynöki hivatal megszüntetése és az érseki hivatal átszervezése után a szentszéki jegyző már valóban csak a bíróság jegyzője lett, tevékenysége a bírósági ügyek előkészítésére, a szentszéki irattár őrzésére és kezelésére korlátozódott. A Kalocsai Érseki Főszentszék (Metropolitana Sacra Sedes Consistorialis Colocensis) élén a főegyházmegye vezetője, az érsek állt. A mindennapi ügyintézésben azonban a bíróságot egy elnök vezette (praeses consistorii et causarum auditor generalis), őt segítették az ülnökök (assessor), akik bíróként szavaztak az egyes ügyekben. A bíróság tagja volt még a jegyző (nótárius), az ügyész (fiscus), házassági pereknél a házasságvédő (defensor), és szükség esetén orvos (physicus) is közreműködött. Amennyiben valakinek nem telt saját ügyvédre, a szegények ügyvédje (advocatus pauperum) képviselte érdekeit. A szentszék tagjait általában kanonokok, ill. 287
