Lakatos Andor - Sarnyai Csaba Máté (szerk.): 1848/49 és ami utána következett… Válogatott dokumentumok a Kalocsai Érseki Levéltár 1848-1851 közötti anyagából - A Kalocsai Főegyházmegyei Gyűjtemények kiadványai 1. (Kalocsa, 2001)
I. Az április törvények következményei
I. AZ ÁPRILISI TÖRVÉNYEK KÖVETKEZMÉNYEI ellátására olykép fordíttatnék, hogy a jelenleg élő illető birtokosok elhunyta után mindennemű egyházi javak jövedelmei s alapítványok kamatai összetömegesíttetvén113, és közarányosítás útján az egész kath[olikus] papság között felosztatván - a Status114 az 1848-iki 20. t[örvény] cz[ikk] 3. és 13. t[örvény] cz[ikk] 2.§-aiban elvállalt kötelességeitől, a szorgalmazandó kármentesítés megadása által felmentetnék, és az idézett törvényekben foglalt minden teher magára az egyházra, vagy is annak főpapságára egyedül háromolnék - véleményem a következőkben összpontosul. Bármint óhajtanám is a kath[olikus] Egyháznak Statustóli függetlenségét és autonómiáját115 a legbiztosb alapokra fektetni, s egy pillanatig sem haboznék a kath[olikus] egyháznak ezen életkincsének bármily nagy áldozatokkali megváltásához járulni, mindazáltal, miután én az előadott tervben nem találok az egyház függetlensége s autonómiájának maradandó biztosítására célszerű s elegendő garanciákat, kötelességemnek tartom rá vonatkozó észrevételeimet s aggályaimat előadni. 1- ször Miután a magyarhoni birtokos papság a maga idején és helyén midőn t.i. a IX. törvény cikk alkottatott116, ellenmondásával óvását közbevetni elmulasztotta, a jelen körülményeket nem tartom olyanoknak, melyekben az imént érintett mulasztás helyreüthetését s a kedvezőbb körülményekben ki nem nyert kármentesítést reményleni lehetne: sőt én igen tartok tőle, hogy a főpapságnak ebbeli fellépése félreismerésnél, újabb ingerültségnél, és amúgy is megrendült tekintélyének még tetemesb lecsökkentésénél egyebet szüljön. 2- szor Habár reményen fölül ütne is ki a tervezett kísérlet; a kármentesítés jog és törvény szerint csak a megkárosultakat illethetné, kiknek is valamint egyedül saját személyeikre (semmi esetre pedig utódaikra, s illetőleg magukra egyházaikra, megyéikre testületeikre) nézve is állana szabadságukban saját kármentesítésöket másokra átruházni (holott a tervben megfordítva, a most élő birtokosok nem saját hanem utódaik kármentesítéséről mondanának le) s ezáltal őket oly törvényes kedvezésrőli lemondásra bírni, melyben ők talán több biztosítékot látnak, úgy e végre múlhatatlanul szükséges lévén nemcsak a főpapság, de minden káptalanok, birtokos apát és prépostok sőt a világi és szerzetes; szóval az egyetemes papságnak beleegyezését fejenkint annyival is inkább, mert a 20. t[örvény] cz[ikk] 3. és 13. t[örvény] cz[ikk] 2. §-aiban biztosított jogok nem egyedül a felső papság, sőt részben egyedül az alsópapság kizárólagos, és azért egyedüli rendelkezésünk alá nem is eshető, tulajdonai - hitelesen kitudni - minélfogva én előleg minden érdemleges lépéseket a nemzeti zsinatig117 felfüggesztendőknek vélnék. - Sőt miután az egész magyar egyháznak a status irányában viszonya is lényegesen megváltoznék, és az egyházi javaknak kisajátítása tömegesen, s mintegy in solidum118, elvből eszközöltetnék; igen hajlandó vagyok azt hinni, miképp ilyen, az egyházi kánonoknak, a tulajdonjogot gondosan szentesítő 113 összetömegesíttetvén: összevonva 114 status: állam 115 A püspökök többsége , így Nádasdy Ferenc érsek is, egy olyan autonómia elképzelést támogatott, amely elsősorban konzervatív jogvédelmi koncepció volt. Más szóval a katolikus egyháznak a liberális polgári állammal szembeni önállósága kapott benne hangsúlyt. Ennek lényege, hogy a katolikus egyház is - a vallási egyenlőségről és viszonosságról szóló 1848/XX. törvényre hivatkozva - szabadon, azaz állami beleszólás nélkül, intézhesse belső és külső ügyeit. Ezen külső ügyek közé tartozik a zsinatok szabad megtartása éppúgy, mint a felekezeti iskolák alapításának szabadsága. Idetartozik még az egyházi és iskolai alapítványok illetve az egyházi vagyon szabad kezelésének joga is. 116 Az országgyűlés mindkét táblája 1848 március 18-án fogadta el az úrbéri szolgáltatások utólagos állami kárpótlással történő azonnali megszüntetéséről szóló törvényt. 117 A püspöki kar nevében, mint rangidős püspök Nádasdy Ferenc hirdetett nemzeti zsinatot szeptember 24-re. In: Religió és Nevelés 1848 szeptember 5-i, 1848. II. félév 233-34.0. A nemzeti zsinatot később elhalasztották, majd végül 1848-ban el is maradt. A nemzeti zsinat előkészületeiről részletesebben ld. pl.: Pál Mátyás: Az 1848-as egyházi mozgalmak hazánkban In: Religio 1914. 59- 81.o. 118 in solidum: egyetemlegesen 46
