Lakatos Andor - Sarnyai Csaba Máté (szerk.): 1848/49 és ami utána következett… Válogatott dokumentumok a Kalocsai Érseki Levéltár 1848-1851 közötti anyagából - A Kalocsai Főegyházmegyei Gyűjtemények kiadványai 1. (Kalocsa, 2001)

I. Az április törvények következményei

I. AZ ÁPRILISI TÖRVÉNYEK KÖVETKEZMÉNYEI

rendeletéi ellen szándékolt, gyökeres fordítás, az egyház fejének119 hozzájárulását is megkívánná.

3- or Ha nemcsak a tized, és tizenhatod elvesztése által károsult, egyébiránt a törvényben kármentesítésről biztosított alpapságot; hanem átalán a papság és iskolák minden szükségeit tekintetbe veszem, nem merém magammal elhitetni, hogy mindezen költségek fedezése, habár a reméllett kármentesítési összeggel tetemesen is pótolandó mindennemű egyházi javak, és az országban jelenleg beállott s talán még súlyosabbá válható birtok- és érték krízis által fenyegetett alapítványainkból a papság méltányos kívánataihoz képest kikerülend; kivált ha még figyelembe veszem azon aggasztó körülményt is, hogy a hívek papjaiknak mindennemű - ezentúl a törvénytől elállóit egyház által szinte újabb teherképen kárpótlandó - tartozásaikat a

20. tförvény] c[ikk] 3. §-ára hivatkozva nyíltan megtagadni kezdik120. Mely bajon segíteni noha az illető megyei hatóságok, főispánok sőt a Minisztériumhoz is folyamodni el nem mulasztottam, és sikerült a Minisztériumtól kedvező intézkedést eszközölnöm a nép mindazáltal folyton idegenkedvén előbbi terheinek viselésétől, - csak részben engedett a rossz néven vett felsőbb rendeletnek. Melly állapotot tekintve igen tartok tőle, nehogy a nép, melly már a miniszteri rendeletek ellen is szabódik, megértvén az egyháznak a statussal kötött transacti óját, rögtön és mindenkorra megtagadván, mit eddigelé még a kormány törvényes tekintélye is tőle csak részben is megnyerni alig vala képes, a főpapságot, sőt az egész egyházat s magát a katholicizmust a legaggasztóbb állapotba ejtse. Azért én tökéletesen helyeslem Kossuth Lajos tisztelt Elnök úrnak121, méltfóságos] Jekelfalusy Vincze122 kinevezett szepesi püspök úr által a püspöki tanácskozmányban előadott azon aggályát, miszerint ő maga figyelmeztette az előadó urat, arra, hogy neki hivatalos statisztikai tudomása lévén a papi jószágok jelenlegi haszonvetéséről, - kétli, ha képes leend-e a főpapság ígéretét beváltani?!

4- er Ha a kormányférfiak magok - miképp szerencsém volt a tanácskozmányban érteni - bevallják, miszerint a Status a 20. t[örvény] cz[ikk] 3. §-ában vállalt kötelességének teljesítésére csak alig hiszi magát képesnek, mennyivel kevesebbé hízelkedhetik evvel magának az egyház; holott a Status magán könnyebben segíthet, ha a pártfogói jogot az úrbéri tartozások megszüntetésével úgy is tetemesen gyarapult községekre terheivel együtt átruházza.

5- ör Miután a kárpótlás status kötelezvényekben történnék, ezek pedig a cursusban123 természetöknél fogva szüntelen ingadoznak, sőt a Status nagyobb megrázkódtatása által, mit a

’ értsd: a pápának. A pápa ekkor IX. Pius (1846-1878) aki a forradalmi események hatására 1848 november 24-én Rómából Gaetába menekült, ahonnan csak 1850-ben tért vissza.

120 Ezzel kapcsolatban a püspöki kar 1848. július 19-iki dátummal felterjesztést intézett Eötvös József vallás és közoktatásügyi miniszterhez. Ebben egyfelől arra kérte őt, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel szorítsa rá a híveket a megmaradt egyházi adók beszolgáltatására, másrészt pedig segélyek kiutalását indítványozta. Válaszában a miniszter felhívta a főpásztorok figyelmét az általa kibocsátott 1848. július 20-i rendeletre. Eszerint, amíg törvény nem készül az egyházi személyek ellátására vonatkozóan, arról minden egyházközségnek magának kell gondoskodnia, méghozzá a korábbi mértékben. Ha a község vonakodik ennek eleget tenni, a hatóságoknak kötelessége azt behajtani. A püspöki kar által kért papi segélyek kapcsán pedig sajnálattal közölte, hogy ennek egyetlen lehetséges forrása, a vallásalap, teljesen kimerült. Eötvös már ebben az iratban kérte a püspököket, hogy - egyházi jövedelmeiknek esetleges arányosítása által - ők maguk is törekedjenek a szükséges források biztosítására ( Magyar Országos Levéltár Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium iratai 1848/49 Katolikus Egyházi Osztály Iratai 171. Kútfő 1; 2. tétel). A korábban idézett július 20-i miniszteri rendelet hatása meglehetősen korlátozott lehetett. Erre utalnak a hasonló tárgyú további panaszok is (pl.: MOL VKM H 56 112. K. 17.t.)

11 Kossuth Lajos ekkor az Országos Honvédelmi Bizottmány elnöke.

122 Jekelfalusy Vince korszakunkban kinevezett szepesi később székesfehérvári püspök 1802 május 2-án született Mucsonyban. 1827-ben szentelték pappá. Előbb káplán Vásárúton és Érsekújvárott, majd 1830 szeptemberétől Rúdnay Sándor esztergomi érsek udvari káplánja. 1831 és 1841 között több helyen plébános, 1841-től alesperes. 1842 júniusától pozsonyi, 1844 áprilisától esztergomi kanonok. 1846 júliusától almisi címzetes püspök. 1848 június 25-én szepesi püspökké nevezik ki. 1866 november 19-től székesfehérvári megyés püspök. 1874 május 15-én halt meg Rómában.

123 cursus: árfolyam

47