Lakatos Andor - Sarnyai Csaba Máté (szerk.): 1848/49 és ami utána következett… Válogatott dokumentumok a Kalocsai Érseki Levéltár 1848-1851 közötti anyagából - A Kalocsai Főegyházmegyei Gyűjtemények kiadványai 1. (Kalocsa, 2001)
II. Egyházi tanácskozmányok és reformtörekvések
II. EGYHÁZI TANÁCSKOZMÁNYOK ÉS REFORMTÖREKVÉSEK a jobbágyoknak át adatott, egész értéke nem tett annyit, mint amit most róla egy esztendőben adóztatok. Mert jól meg kell jegyezni, hogy a király zsarnokok zsoldosai azt állítják, miképp a robot és dézsma ellen azért nem lehet igazságos panaszt emelni, mert a földesurak robot és dezsmáért adtak át a jobbágynak tulajdon földeiket. Esztelen állítás! Mert ugyan ki hiheti azt okosan, hogy az urak előbb bírták volna tulajdonul földeiket, mintsem azokon alattvalók voltak, hogy ezeknek a magokét adták volna oda némü feltételek alatt. Aztán nem bizonyos a históriából, hogy a magyar jobbágyok több mint négyszáz esztendeig semmi kilencedet sem fizettek földesuraiknak, s hogy csak Lajos király adta ezen jogot jutalmul a nemességnek, mert ez neki haszontalan olaszországi háborúiban hív szolgálatot tett. így szokták a királyok jutalmazni szolgáikat, az ártatlan alattvalók rovására. De ezen egy nemével a fosztogatásnak még nem elégedett meg a királyi szívnek határtalan jósága az ő zsoldos szolgái iránt. Mert hogy ezek megkíméltessenek, a szegény nép nyakára tolta még az országos közterheknek egész súlyát. Nyakára a háziadó súlyát is, hogy ő fizesse a megyei tisztviselőket, kik egyedül csak nemesek által választattak, s a nemesekből lehettek, s kik az ország törvényei szerént ingyen tartoztak volna e hivatalt viselni, ama számtalan jó tétemények fejében melyekkel őket az ország tetézte. Nyakára tolta a hadiadó súlyát, hogy a szegény nép fizesse a katonát, melyet tulajdon fiából a nemes helyett állít ki, kit a törvények szerént mind a katonáskodás kötelessége mind egész terhe illetne, mert ezért húzta az országnak zsírját. És már most lássatok, midőn az égbe kiáltó igazságtalanságok leginkább egy dicső férfiú fáradozásai által eltörültettek, akkor a királyi zsarnok szövetkezve cinkos társaival fóliázzad és hadat izén a ti szabadságtoknak, hadat az örök igazságnak, a keresztény] törvénynek, hadat magának az Istennek az igazság Istenének, s a Népek Atyjának. Mondjátok meg tehát lehetne-é itt még béke, lehet-e egyetértés és szeretet? Nem örökre nem. Tulajdon lelkiisméretetekre a kebletekben lakozó Isten szavára hivatkozom. Tűrhetitek-é tovább is, hogy egy maroknyi zsarnok sereg garázdálkodjék az egész nemzet felett, hogy a népet újra szolgaságra vethesse, elnyomhassa, kifoszthassa. Nem, kiben egy szikrája van is a becsületérzetnek szívében, egyetlen érverés a maga és mások boldogságáért az ezt tűrni nem fogja, hanem kardot ragadva bosszút fog esküdni a nemzet árulóira, halált a bűnfertőztette trónra. Mert a gazság és igaztalanság csak a királyi trónusokkal együtt irtható ki e földről. Avagy azt gondoljátok talán, hogy azon ámítás, csalás és hitszegés, mely nemzetünkön a legújabb időkben elkövettetett első példa a királyok történetében? Csalatkoztok, hiszen ők mesterei, sőt mint a sátán atyái minden hazugságnak, csalárdságnak, képmutatásnak, hitszegésnek annyira, hogy az igazság, becsületesség szóval valódi erköltség252 e földön addig nem is virágozhatik, még királyok uralkodnak. Halljatok a sok közül csak egy-két példát. 1820- ban egyszerre három helyen kelt fel a nép szívtelen zsarnokai, a királyok ellen Spanyolországban Napol és Szardíniában253. Követelvén, hogy a nemzetnek igazságtalanul eltiprott törvényes szabadsága adassák vissza. És mi történt? Ugyan az, ami nálunk történt. A képmutató zsarnokok a legnagyobb készséggel beleegyeznek a nemzet kívánságaiba. Kihirdetik a szabadságot az alkotmányt esküvel ígérik annak megtartását. De meddig tartják esküjüket? Addig, még cinkos társaikat lesbe nem álítják a szabadság legyilkolására, addig még a szomszéd királyi haramiáktól fegyveres erőt nem nyernek tulajdon népük elnyomására. De amint ezt megnyerték, amint 100 ezer francia zsoldos Spanyolországba, 66 ezer ausztriai pedig Nápoly és Szardíniába beütött, akkor az alázatos királyokból azonnal döl[y]fös zsarnok lett. A szabadság barátjai azonnal rabláncra és hóhér kézre kerültek. S lett az országban még nagyobb szolgaság és nyomor, mint előbb. így tartják a királyok szavukat! De halljatok ennél még egy jelesebb példát. Volt egy idő, midőn ezen királyi zsarnokoknak is akadt egy nagy mesterök, Napóleon, a 2,2 értsd: erkölcsiség 253 1820-as felkelések 98
