Lakatos Andor - Sarnyai Csaba Máté (szerk.): 1848/49 és ami utána következett… Válogatott dokumentumok a Kalocsai Érseki Levéltár 1848-1851 közötti anyagából - A Kalocsai Főegyházmegyei Gyűjtemények kiadványai 1. (Kalocsa, 2001)
II. Egyházi tanácskozmányok és reformtörekvések
II. EGYHÁZI TANÁCSKOZMÁNYOK ÉS REFORMTÖREKVÉSEK franciák császárja. Annyira, hogy ezen hatalmas óriás elnyelni látszott valamennyi királyi trónust. Ezek természetesen magok erejűkből nem védhették magukat. Mit tesznek tehát? Egy nyilvános felszólítást intéznek a népekhez, melyben mindenre ami szent, kérik őket, hogy fogjanak fegyvert tulajdon hazájok és közszabadság védelmére. Jutalmul Isten és a világ előtt ígérvén, hogy népeiknek szabadságot, alkotmányt fognak adni, és a zsarnoki önkényt messze száműzni. A népek engedtek a fölhívásnak, seregestől indultak a szabadságharcba, patakonként folyt a legnemesebb vér, melynek egy csep[p]jére sem voltak méltók a hitszegő királyok. Napóleon le lett győzve, és ajutalom mi lett. Az, hogy mint egy jeles író magát kifejezi, a népek egy nagy gonosztévőtől megszabadultak, és számtalan apró gonosztévők hatalmába estek. Az hogy midőn megmentették hazájokat, azt egy nagy tömlöcnek találták, melyben csak egy korlátlan úr a király, nehány fölvigyázók, mások tömlöctartók a többiek pedig mind szenvedő rabok. Ilyenek a királyok s ígéreteik! De a gazságban, hitszegésben és istentelen zsarnokságban midnen királyokat felülmúl még a mi volt királyi házunk, az ausztriai ház. Ez valamint az ő nemzetségét minden királyok közt a legrégiebbnek tartja, úgy mestere és tanítója is volt a többieknek minden királyi gonoszságokban. Nem akarom említeni azt, miképp hajdanába ezen ház volt az, ami most a muszka234. Ki fölhívatását abban találta, hogy más szabad nemzeteket majd csellel, majd erőszakkal vas járma alá hódítson. Ő volt az, ki a polgári szabadság fölvirágzását, Német-, Spanyol- és Olaszországban folyvást akadályozta. Ő volt annyi nemes svájci vérnek kiontója, ő Belgium és Németalföldnek megátkozott elnyomója. Ezeket csak röviden kívántam megemlíteni, mert most arra akarom figyelmeteket átvinni, hogy mint viselte magát ezen a rég megérdemlett pokolra taszított ausztriai ház Magyarország irányában? Azon idő olta, melyben az ausztriai ház részint fortéllyal, részint erőszakkal kicsikart szerződések, alacsony megvesztegetések, csábító ígéretek, s egyébb alávaló eszközök által Magyarországot hatalmába kerítette. Egy cél lebegett mindég szemei előtt: az, hogy ezen országot törvényes szabadságától megfosztva, egy kénye-kedve szerént kormányozható tartományá változtassa. Azért elejétől fogva mindjárt azon volt, hogy a magyart különféle bosszantások által a katonáskodástól elkedvetlenítvén az országot idegen katonasággal szál[l]hassa meg azért a külföldi uraknak országukban oly roppant birtokokat ajándékozott. A magyarokat pedig különféle ürügy alatt birtokaiktól megfosztotta, azért kísértette meg annyiszor Magyarországot idegen urak vagy éppen katonai kormány által igazgatni. Azért telepítette le az országban a sok külömbféle népeket, különösen a szerbeket, kiknek a magyarok iránti gyülölségét folyvást táplálta. Őket határtalan királyi kegyelmekkel, s törvénytelenül adott szabadságokkal magához édesgette, több-kevésbé múlt hogy önálló független nemzetté nem tette, azért az országnak egy nagy részét, a határőr vidéket, az országtól tettleg elszakította, ezt idegen törvények, idegen tisztviselők által kormányoztatván. Erdélynek pedig Magyarország[g]ali egyesülését mindég akadályoztatta. De halljuk, mi történt, mit szól az öreg Rákóczi, kinél becsületesebb, Istenfélőbb, tisztább keblű bajnoka a magyar szabadságnak nem volt! Halljuk, mit szól ő az ausztriai háznak Magyarország irányábani szándékáról és fortélyos utairól. Minémü bonyolódott ügye legyen úgymond ő a magyar nemzetnek az ausztriai házzal, ha ki arról gondolkodik igaz magyar szívből, lehetetlen, hogy a haja szála föl ne borzadjon, mert az ausztriai ház oly természetszerént való ellensége a magyar nemzetnek, hogy ha csak az Úr Isten a természet folyását meg nem változtatja, lehetetlen, hogy az ausztriai ház és magyar nemzet közt lehessen jó egyetértés valaha. S minthogy az ausztriai ház legfőkép[p]en meg azon lészen, hogy régi feltett célját végbevihesse, és meghódítsa fegyverrel az országát, hogy hadi jog szerént alája vetvén az 254 254 muszka: orosz 99
