Lakatos Andor - Sarnyai Csaba Máté (szerk.): 1848/49 és ami utána következett… Válogatott dokumentumok a Kalocsai Érseki Levéltár 1848-1851 közötti anyagából - A Kalocsai Főegyházmegyei Gyűjtemények kiadványai 1. (Kalocsa, 2001)
II. Egyházi tanácskozmányok és reformtörekvések
II. EGYHÁZI TANÁCSKOZMÁNYOK ÉS REFORMTÖREKVÉSEK megbeszélést követően felvette a szerzetesrendek működésének reformját is a végül 13 pontos tárgysorozatba. |26. A megyei papság és a káplánok írásbeli véleményt nyújthatnak be a szent székhez az előbb említett kérdésekben, de az egyéb kívánságoktól tartózkodjanak. A tervezett megyei zsinatra pedig a káptalanokon és a címzetes kanonokokon kívül minden esperes kerület egy vagy két plébánost és kivételesen, csak most egy káplánt delegálhat. A már korábban is említett június eleji püspök kari tanácskozáson szóba kerül a nemzeti zsinat szükségessége is. Az esemény megrendezésére a legalkalmasabb helynek Esztergomot tekintették. A megnyitás időpontjául pedig szeptember 24-ét nevezték meg. A dátum kijelölésére az a feltételezésük adott alapot, hogy a következő országgyűlés nem fog tovább tartani két, legfeljebb három hétnél. Ha időközben kinevezik a Hám Jánost prímássá, akkor az ő, egyébként a rangidős püspök, Nádasdy érsek védnöksége alatt. A megrendezés szándékát írásban is bejelentik a miniszternek. Az elkészült tárgysorozatot minden egyes püspökkel és káptalani helynökkel közük, hogy ezekről a papság ne a hivatalos egyházmegyei zsinaton, hanem az espereskerületi gyűléseken, illetve a megyei tanácskozmányokon (consultatio) tárgyalhasson. A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy a püspökök hozzájárultak ugyan ahhoz, hogy az említett megyei tanácskozmányokon az alsópapság is kellő képviseletet és szavazati jogot kapjon, de kinyilvánították azt is, hogy az itt hozott döntések - szemben a megyei zsinatokon elfogadottakkal - nem kötelező érvényűek. Az egyházmegyei zsinatokat csak a Nemzeti Zsinat után kívánnák megtartani. így azok fő célja a nemzeti zsinat rendeletéinek kihirdetése. Ezen felül fontos feladatuk még, hogy e rendeleteket, egyházmegyei rendelkezések útján, hozzá alakítsák a helyi viszonyokhoz ott, ahol ez az egyházmegye megerősítése és stabilizálása miatt szükségesnek látszik. A fentiek figyelembe vételével az érsek némiképp módosította az érseki megye tanácskozásán tárgyalandó kérdések körét és június 10-én azzal küldötte meg Bécsből, hogy azokról nem zsinaton, hanem egyházmegyei tanácskományon fog tárgyalni papjaival. A nagy számú beérkezett vélemény közül az érseki káptalan véleményét, mint kiemelten fontosat vettük számba [34. |, az esperes kerületek közül a felső-tiszait emeltük ki 36. , plébánosi és kápláni beadványok csoportjából pedig egyfelől azokét soroltuk be, akik határozott reform nézeteket vallottak [37.|. másfelől pedig a papi sorsokról szóló második részben is szóba kerülnek 35. . Az érseki hatóság feldolgozta a beérkezett anyagokat és akiknél a korábban felsorolt liberális reform igények tűntek fel azok főpásztori feddésben részesültek. 21 ilyen eset volt. Az 1848. augusztus 30. és szeptember 1. között lezajlott tanácskozmányon 50 küldött vett részt, a szerb lázadás miatt azonban két espereskerület nem képviseltette magát. Itt az egyházmegyei vezetés erőteljes ráhatásának következtében, mint ahogy az a megszületett döntésekből is kitűnik, a konzervatív erők túlsúlya volt jellemző, bár a káplánok jobb anyqagi ellátása érdekében ők is tettek engedményeket, megszavaztak nekik évi 400 forintos fizetést. Voltak azonban radikális hangvételű hozzászólások is az eseményen. Erre példa Márkus Lajos hajósi plébános felszólalása, amelyben elítélte az egyházmegyei vezetés zsarnoki hatalmaskodását. Amikor az eseményt követően ezért Nádasdy érsek szigorúan megrója hosszasan kénytelen mentegetőzni. |40. 44. A teljes jegyzőkönyvet125 terjedelmi okokból nem közöljük, csak a korabeli sajtóban is megjelent összefoglalót. |39. A június eleji püspök kari tanácskozás döntéseit követve Nádasdy Ferenc kalocsai érsek nemzeti zsinatot hirdető körlevelet bocsátott ki augusztus 1-én. 32. A megrendezés szándékáról az illetékes minisztert Eötvöst is értesítette. 33. Ő közölte augusztus 22-én Hám János 1-5 A felzeten: D.A. I-II-III. Conspectus summarius Conferentiarum dierum 30. 31-ae Aug. et 1-ae Septemb Anni 1848. Coloczae; NB. Cum provocationibus in contextu ad Appendicem. 50
