Lakatos Andor - Sarnyai Csaba Máté (szerk.): 1848/49 és ami utána következett… Válogatott dokumentumok a Kalocsai Érseki Levéltár 1848-1851 közötti anyagából - A Kalocsai Főegyházmegyei Gyűjtemények kiadványai 1. (Kalocsa, 2001)
II. Egyházi tanácskozmányok és reformtörekvések
II. EGYHÁZI TANÁCSKOZMÁNYOK ÉS REFORMTÖREKVÉSEK kinevezett prímással, hogy hozzájárul a zsinat megtartásához126. Azzal a kitétellel adata meg a támogatást, hogy a szinódust a kalocsai érsek elnöklete alatt, de a prímás jogainak fenntartásával rendezik meg. A radikális alsópapság és az egyház vezetése is 1848 tavaszán-nyarán, más-más okból, de egyaránt nemzeti zsinatot kívánt. Az előbbiek azért, mert úgy látták, hogy ott keresztül vihetik reform-szándékaikat, és siker esetén a zsinat egyházilag legitimálhatja a felvetett követeléseket. Az egyházi vezetés ettől eltérően azért szorgalmazta a zsinattartást, hogy a világi hatalom, illetve a következő országgyűlés felé való követeléseinek minél nagyobb súlyt adjon. Az utolsó rendi országgyűlésen elszenvedett érdekérvényesítési kudarcok ugyanis rádöbbentették a püspökök többségét arra, hogy az egyháznak saját köreire és híveire kell támaszkodnia, mivel a politikai hatalom részéről csak akkor számíthat követelései támogatására, ha azokat mint a honi katolikus közösség minél nagyobb hányadának együttes igényét tudja felmutatni. Ehhez társultak még az egyház belső életében jelentkező válságjelenségek. Ennek egyik legerőteljesebb kifejeződése a radikális reformtörekvések széles körű és - épp a körlevelek utalásaiból kiolvashatóan - jelentős hatású megjelenése. A felsőbb egyházi körök egyfelől úgy lépnek fel a fegyelmi, egyházszerkezeti és anyagi reformok felvetése ellen, hogy azokat a múlandó ifijonti hév és meggondolatlanság következményének állítják be. Ezzel akarva azok élét venni és súlyukat csökkenteni. Másfelől egységes ellenállásra buzdítják azokat, akik az ilyen irányú változtatásokat elutasítják. A nemzeti zsinat püspökök által jóváhagyott tárgysorozata127 jól mutatta, hogy a fő cél az egyház anyagi alapjainak biztosítása, a polgári államtól való függetlenedése és a belső diszciplináris kontroll megerősítése, vagyis az, amit a felső klérus az egyház jogait és egységét 126 Esztergomi Prímási Levéltár Hám akta 1848/142 127 Sorozata azon tárgyaknak, mellyek az egyházmegyei gyülekezetekben később pedig a folyó évi September végen Esztergomban tartandó nemzeti zsinat tanácskozásaiban lennének felveendők. 1. A katholika egyház függetlensége - az anyaszentegyház fejéveli szabad közlekedés - minden egyházi áhitatos és iskolai alapítványoknak, ide értve azokat is, mellyek eddigelé a Helytartótanács által kezeltettek, legfelsőbb felügyelés melletti szabad kezelése, - úgy szinte a katholikus iskoláké is. 2. A’ római ‘s eddig használatban’ lévő rituálék nyomán egy új, ‘s valamennyi deák /latin S.CS.M./ szertartású megyékbe behozandó rituálénak kiállítása, mellyben a szentségek és sz. szertartások kiszolgáltatásának alkalmával némelly épületes imádságok anyanyelven lennének használandók némelly czélszerü oktatások formulái mellett. 3. A gyermekek első áldozati szertartásának elintézése. 4. A vasárnap, ünnepnapok és böjtök megtartása iránti intézkedés. 5.Ünnep és vasárnapokon sz. Mise előtt vagy után mondassák a nép előtt imádság a királyért, pápáért, egyházi ‘s világi felsöbbségekért, egyházért, népért ‘s.a.t. egy meghatározandó formula szerint.6. A délutáni isteni szolgálat czélszerűbb elrendezése, egyszersmind a cselédek és dolgozó néposztály vasár- ünnepnapokoni tanítása. 7. Az év végen tartandó délutáni isteni tisztelet elrendezése. 8. Áhitatos társulatok behozatala a nép buzgalmának ébresztése ‘s ápolása végett. 9. A búcsúknál ollykor előfordulni szokott visszaélések elhárítása. lO.Catholicum Institutum alakítása. - ‘s a jó olcsó könyveket kiadó társulat pártolása ‘s terjesztése / 1848 májusában alakult, a ‘Szent István Társulat’ katolikus könyvkiadó elődje S.CS.M./. 11. Egy egyházi lapnak biztosítása. 12. Általában mi volna teendő, hogy az egyházi, szerzetes ‘s világi személyekben a kitűnő ájtatosság és buzgóságnak szelleme - az egyházi fegyelem emeltessék, ápoltassék, szilárdíttassék; (az utolsó nemzeti zsinat /Pozsony 1822. S.CS.M./ - irományaiból használtassanak a' haszonvehetők) különösen: miként lehetne a clerusra nézve behozni a külföldön oly üdvös hatású közönséges lelkigyakorlatokat? 13. Az ürességben lévő püspöki székek betöltése. 14. Az alesperesek kinevezésének módja. 15. A plébánosok és káplánok congruája /a plébánosok évi illetményének minimuma S.CS.M./ iránti óhajtásának kivitele. 16. A párbémek /egyházközségi adó a lelkészek ellátására S.CS.M./ készpénz vagy deputátumokbani méltányos megváltása. 17. Az elaggott papok jobb ellátása iránti intézkedés. 18.Az egyházi csődöknek egyházi javadalom nyerés irányábani czélszerü elrendezése, ‘s életbe léptetése. 19. A plébániák fundus instractusa /az ingatlan gazdasági felszereléséhez tartozó dolgok összessége S.CS.M./ iránti czélszerü intézkedés. 20. A patronatus /kegyuraság S.CS.M./ kérdése és azzal járó terhek viselése és joggyakorlatára nézve. 21. Az otthoni egyházi pénztár és iskolaügy kezelése iránti intézkedés. 22. A moldvai magyar katholikusok ügye. 23. A Kolonics-féle szerződésnek /ennek értelmében a főpapok végrendelkezési jogát az uralkodó, I. Ferenc, korlátozta, csak vagyonuk egyharmadáról végrendelkezhettek szabadon, a többi az egyházat és szegényeket illette S.CS.M./ megszüntetése, a püspökök és más javadalmas főpapok irányában. Pécsi Püspöki Levéltár 1848/1382; Ezeket rendezi négy csoportba a végleges változat. (Pécsi Püspöki Levéltár 1848/1408) 51
