Lakatos Andor - Sarnyai Csaba Máté (szerk.): 1848/49 és ami utána következett… Válogatott dokumentumok a Kalocsai Érseki Levéltár 1848-1851 közötti anyagából - A Kalocsai Főegyházmegyei Gyűjtemények kiadványai 1. (Kalocsa, 2001)
V. Papi sorsok 1848-51
V. PAPI SORSOK 1848-51 Főtisztelendő Érseki Szentszék előtt Vitézlő Szabó Mihály, mint szentszéki rendes ügyész, s felperes megjelenvén, folyó évi július hó 23-án 1190. sz. alatt hozott szentszéki határozat következtében Becsülendő Fratrits Lőrinc bajsai plébános, mint alesperes ellen, következőleg terjeszti elő vád-, illetőleg keresetlevelét. Miképpen fentebb megnevezett alperes megfelejtkezvén papi állomásáról, megfelejtkezvén azon Császári Királyi Kegyelemről, melyet a közbocsánat által saját személyére nézve is tapasztalni szerencsés vala, megfelejtkezve végre azon kötelességről, mellyel törvényes fejedelme iránt, mind isteni, mind világi törvények szerint viseltetni tartozik, az ő nyilatkozványának 4. pontjában - akkor, midőn már Nagyméltóságú Érsek Őexcellenciája mind saját, mind a főmegyei összes papság nevében szóval is és írásban is, valamint a Főtisztelendő Főkáptalan is Őcsászári és Apostoli Királyi Felsége iránti hódolatát és jobbágyi hűségét mély tisztelettel nyilvánította - kimondani bátorkodott, hogy ő .jelenleg Ötödik Ferdinándot Magyarország törvényes királyának, Első Ferenc Józsefet pedig csak Magyarország Örökös Királyi trón Korona Flercegének mindenkor elismeri és tiszteli”. Mivel pedig ezen botrányos és vétkes nyilatkozatából, melyet a Szentszék színe előtt védelmezni vakmerősködött, és más ugyanazon nyilatkozványában található jegyekből kitűnnék, miszerint az alperes legrosszabb, és mind a két köztársaság javával ellenkező elveket vall, és Őfelsége iránt nemcsak háládatlan, hanem egyszersmind poenitenciátlan szívet mutatna ki, és így magát olyannak mutatná, ki nem az egyház méltó szolgájának, hanem inkább ellenségének, béke zavarójának és hívei bujtogatójának méltán tartathatnék. Ugyanazért mind az előbocsájtottnak megtorlásául, mind a jogi és tettleges becstelenség miatt, melyben az alperes visszaesett, esedezem a Főtisztelendő Szentszék előtt: méltóztasson az 1723:26. törvény értelmében az alperest bírói széke eleibe idéztetni, és őtet az egyházi, annak idejében és helyén idézendő törvények értelmében, elkövetett botrányos és vétkes tetteiért bajsai plébánia javadalmától örökre bíróilag megfosztani, és ezentúl üdvös s szigorú egyházi büntetéssel megfenyíteni. Fenntartván a szentszéki ügyvéd azon jogát, miszerint a vádlevélhez hozzátenni, vagy elvenni hatalmában álljon, magamat a Fötisztelendö Érseki Szentszék kegyeibe ajánlva Kalocsán, július 25. 1850. A felzeten: bem[utattatott] július 26. 1850. Olvastatott a Szentszékben 1850. július 27-én. Forrás: KÉL.I.1.C. Fratrits Lőrinc 1218/1850. Eredeti fogalmazvány. 118.| Kalocsa, 1850. július 25. - Szép Ferenc* levele Nádasdy Ferenc érsekhez, melyben hátra lévő fenyítési idejének elengedését kéri. Nagyméltóságú és Főtisztelendő Gróf Érsek Úr, Kegyelmes Uram! Nagyméltóságodnak atyai magaslelkű kegyessége, mellyel emberi gyarlóság és a visszás környülmények hatalma által botlásra vezetett fiát lesújtó szigorúság helyett elárasztani méltóztatott, amint egy részben soha eléggé ki nem tüntethető hála érzetre gerjeszti keblemet, úgy más részben folbátorít, hogy legkellőbb fiúi alázatossággal járuljak kegyes színe elébe, esedezvén, miszerint kegyelmének jótékonyságát velem tovább is éreztetni, és méltó bünhödésem hátralevő részét elengedve, mindig a legbuzgóbban viselt kápláni hivatalomba visszahelyeztetni kegyelmesen méltóztassék. Midőn Kegyelmes uram két hónapnak előtte nem mint szigorú bíró, hanem mint eltántorodott gyermeke boldogságát forrón óhajtó szelíd atya, nem is érdemem, hanem kegyessége szerint kimondá fölöttem ítéletét, s a világ kárhozatos szellemétől való megtisztulásra a nagyvilágtól elzárkózni, s csendes magányba vonulni, és itt elmélkedések, 211
