Kajla, 1926 (4. évfolyam, 16-17. szám)
1926-08-25 / 16. szám
2. oldal KAJLA 1926 augusztus 25 Csak egyszer veit Budán kutyavásár... Szokása szerint, amint fel s alá járt volna Mátyás király Magyarországban, hogy eképen minduntalan nevelhesse azon érdekes tapasztalásait, melyeket egyátalában szükségesnek Ítélt a polgári társaságnak jó móddal való igazgatására. Meglát a tetényi határban két szántót, kik közül az egyik hat, a másik pedig csak két ökrön szántogat; hozzájuk megyen, s mivel nagyon tudott ő király létére is az alacsonysorsú emberek nyelvén: szóba állott velük. A beszédközben látja, mily nehezen vonja a két ökör az igát, azt mondja tehát ige'n barátságos hangon a hat ökrös embernek, hogy nosza engedné oda a két ökrét a szegény szomszédjának csak addig, míg elvégzendi a maga szántását. Megcsóválván erre a fejét, s neki ümgetvén magát a vagyonos paraszt, azt mondja nagyon nyersen nem ismert királyának: — Ugyan bizony, még az uramnak is furcsa kívánsága van ám. Dehogy adom. Amim van, mind véres keresményem az nékem. Régi magyar példabeszéd: Kaparj kurta, neked is lesz. Keressen a jó szomszéd uram is, valamint én kerestem magamnak. Emberimerete nagy lévén Mátyás királynak, tudta, hogy okoskodással semmire se mehet már ő a tudákos tudatlan, és keményszivü vagyonos paraszt gazdájával; félreszólitja tehát a két ökrös gazdát, s azt mondja neki maga kinyilatkoztatása mellett: Hallod-e, ha majd készen leszel a szántással, add el a két ökrödet ,végy,az árukon anynyi kutyát, valamennyit csak vehetsz, s hajtsd be Budára a heti vásárra: már aztán az én gondom lesz a többi. A király rendelése szerint bemegy a szegény ember Budára az ebekkel. Csak elbámult ezen uj látáson, az egész vásári gyülekezet, és úgy Ítélt a kutya-árusról, hogy aligha el nem mentek volt onnan hazulról ennek az ő kapitoliumából, midőn oly különös kereskedésre határozta el magát. Ő azonban semmit se gondolt vele, akármint is nevették ötét á kutyáival; hanem békességes tűréssel s egész bizodalommal várta, hogy ura lesz a király a maga szavának. Nem is telt sok idő belé, hogy a király némely főembereivel együtt ott toppan a kutyás embernél, s mindjárt megvesz tőle maga elsőben egy pár ebet két aranyon. Követték a király példáját a vele levő nagy magyarok is, úgy hogy mind elkelt a i kutyája a szegény embernek, még ha több lett volna is. Jó ! summa ütvén eszerint a mar- I kát, mindjárt marhát vásárolni I indult, s jó hat ökröt szerzett, j és még azonfelül pénze is maradt. Midőn hazament nagy örömmel, tudakozta tőle tehetős szomszédja, hol vette légyen azt a derék hat ökröt? Ez elbeszéli neki az egész dolgot, amint történt. Nosza, gondolkozóba esik a nagysüvegü; s minthogy a nemtelenek között is meg van az, hogy mennél többet bir valaki, annál többet kiván: feltekerte, valamint csak ehetett az eszét, s igy kezdett okoskodni magában: “Ha ennek a nyomorult embernek két ökröcske áru kutyán oly szép nyeresége fordult, hogy már most hat ökre s még készpénze is van: menynyivel nagyobb hasznom lesz énnékem, ha eladom a jó hat ökröm s kutyába verem az árát! ” A mód nékül való nyereségkviánás megzavarta az ember agyvelejét; fogta tehát magát és pénzzé téve a hat ökröt, elindul bolond fővel fauról-falura, vásárolt mindenütt a sok gabanci és komondor ebeket, mint a bécsi tikászok a csirkét; s midőn már egész kutyacsordája ett volna, megindította azt Buda felé. Megállapodik a barcsét: hát csak nem ment Mátyás király .pedig a vásárbiró maival és várja a jó szerenmegindult volt már beszedni a heypénzeket. Panaszkodik a kutyaárus, hogy ő még egy krajcárt sem árult. Ekkor mondá neki a biró: — Tudd meg barátom, hogy csak egyszer volt Budán kutyavásár, de többet sohasem lesz. Vándor Dalok Verses Könyv $2.00 Megrendelhető $2.00 SZÉCSKAY GYÖRGY költőnél, 312 Johnson Ave. Pittsburg, Pa «■ ♦ 1*—* 1 "bh'iFÍ NodEL iWr 1 — jő WY CLEANING t DYEING Wjüí Wtie-wu» \0 Ezt a truckot ha látja, hozza ki a pecsétes ruháját. Az autó gazdája akármilyen pecsétet kivesz, ■ ruháját kipucolva, megigazítva s kivasalva hazaviszi és akkor újra hordhatja. 1 J PIT KAUFFMi* X RUHATISZTÍTÓ INTÉZETE, .
