Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 4. szám - MENEKÜLTKÉRDÉS ÉS RENDSZERVÁLTOZÁS - Cseresnyés Ferenc: Magyar egyetemisták (Nyugat-) Németországban, 1956-1958
Magyar egyetemisták (Nyugat-) Németországban, 1956-1958 Cseresnyés Ferenc Bevezetés Kérdésfelvetés, a kutatás bázisa A Német Szövetségi Egyetemi Hálózat (Deutscher Bundesstudentenring) öt tagszervezete1 közös jelentést készített 1958. február 15-i keltezéssel a szövetségi menekültügyi minisztérium2 számára. Az alapos - tíz statisztikai melléklettel ellátott - negyvenoldalas tudósítás az 1956/1957-es tanévben a Német Szövetségi Köztársaságba befogadott magyar egyetemi és főiskolai hallgatók beilleszkedési nehézségeiről szól. A dokumentum önmagában is fontos látlelet arról, hogy a „létező" diktatórikus szocializmus magyar hallgatói milyen problémákkal szembesültek egy számukra merőben új, nyugati, tartományi önállóságon alapuló (föderatív) képviseleti demokráciában. A beszámoló azonban ennél többet is tartalmaz. A jelentés második részében a német egyetemi érdekvédelmi szervezetek azt értékelik, hogy milyen mértékben hasonlók a magyar diákokéval, illetve mennyire hasznosíthatók az esetükben azok a tapasztalatok, amelyeket a Németország szovjet megszállási övezetéből menekült hallgatók beilleszkedési gondjaival kapcsolatosan nyertek.3 Érthetőbbé válik az anyagból az is, hogy a magyarok közül miért jöttek vissza sokan Németországba a tanulmányaik folytatására még más európai befogadó országokból is. A menekültügyi minisztérium adatai szerint 1956 novemberében és decemberében a Szövetségi Köztársaság 992 magyar egyetemistát fogadott be.4 Az említett időszakban a legmagasabb regisztrált magyar hallgatói létszám 1.136 fő volt, ami megközelítette a Németországba érkezett ötvenhatos menekültek számának 10 százalékát (az összlét- szám 13.500 fő körül mozgott5). Figyelemreméltó az a tény, hogy a viszonylag magas hallgatói arány a nehézségek (jelentős politikai, társadalmi és értékrendbeli különbségek, a nyelvismeret hiánya) ellenére több mint egy évvel az odaérkezést követően is megmaradt. 1958 februárjában 87 százalékuk (988 személy) folytatta tanulmányait a német egyetemeken és főiskolákon, azaz sikeresesen tudott megkapaszkodni és 138 Külügyi Szemle
