Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 1. szám - NÉMETORSZÁG NEMZETKÖZI FELELŐSSÉGVÁLLALÁSA - Tóth Terézia Erika: Az emberi jogok nemzetközi védelme Németország külpolitikájában
Tóth Terézia Erika német politikában keresztmetszeti feladatként elismertesse. Az SPD a programjában hangsúlyozta az első és a második generációs emberi jogok egyenértékűségét, és a harmadik generációs jogokat is megemlítette. A „Bündnis 90/Zöldek" párt programjában az emberi jogok kiemelt helyen és az egyetemesség igényével szerepeltek, hangsúlyozva, hogy azok betartását a politika minden területén elsődlegesnek kell tekinteni, a kül-, a biztonság- és a fejlesztési politikának, de a szövetségi külgazdasági és kereskedelempolitikának is az emberi jogok védelmének és a béke megőrzésének céljához kell igazodnia. A koalíció programjában az emberi jogok védelmében való fellépés a külpolitikai cselekvés egyik alapja lett. Emberi jogi politikájuk elsődleges érdeme az intézményi reformok bevezetése volt. Ezek közül a legfontosabbak: a Kohl-kormány idején létrehozott emberi jogi biztos intézménye tárcákon átnyúló hivatal lett; a Bundestagban önálló Emberi Jogi és Humanitárius Segítségnyújtási Bizottság jött létre; 2001-ben létrehozták a Német Emberi Jogi Intézetet. A Schröder-Fischer kormányzás emberi jogi politikájának pozitívuma volt az Európai Emberi Jogi Charta megalkotása iránti elkötelezettség is, a Nemzetközi Büntetőbíróság támogatása, valamint az, hogy előremutató lépések történtek a nemzetközi emberi jogi jogalkotás, a fejlesztési politika és a fegyverexportpolitika terén. A szociáldemokraták és a zöldek kormányra kerülésük után nemzetközi emberi jogi politikájukban azonban alapvetően nem változtattak a korábban bírált elveken és gyakorlaton.37 Nem sikerült egyértelműen megvalósítaniuk az emberi jogok védelmének keresztmetszeti jellegét, a gazdasági és szociális jogok, valamint a harmadik generációs emberi jogok egyenrangúságát.38 Az emberi jogokat sértő államokkal (Indonéziával, Kínával, Iránnal, Törökországgal stb.) szemben az előző kormánynak az addig kritizált kül- és fejlesztéspolitikáját folytatták - Kínával például, ahol a külgazdasági érdekek ellentétesek voltak az emberi jogi érdekekkel, különösen kesztyűs kézzel bántak.39 A szociáldemokrata-zöld koalíciót felváltó Merkel-kormány sem tért el lényegesen a korábbi német emberi jogi politikától, beleértve annak ellentmondásait is. A kancellár azonban az emberi jogok védelmében elődjénél határozottabb kiállást mutat a „nehéz partnerek esetében". Vlagyimir Putyin orosz elnöknek nyíltan felvetette az oroszországi sajtószabadság és más emberi jogok megsértését, oroszországi látogatásai során találkozott civil szervezetek képviselőivel is. Angela Merkel fogadta a dalai lámát, és Pekingben elítélte az emberi jogok megsértését.40 Felszólította George W. Bush amerikai elnököt, hogy zárassa be a guantánamói fogolytábort, mivel az ott folyó tevékenység súlyosan sérti az emberi jogokat. A 2013 végén hivatalba lépett harmadik Merkel-kormány szocialista külügyminisztere, az immár második hivatali periódusát betöltő Frank-Walter Steinmeier változtatni kíván elődje, a szabaddemokrata Guido Westerwelle külpolitikáján, ami az emberi jogokat tekintve várhatóan pragmatikusabb megközelítést jelent majd a „nehéz partnerek" viszonylatában. Steinmeiernek a 2014. február 1-jén, a müncheni biztonságpolitikai 96 Külügyi Szemle
