Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 4. szám - KOHÉZIÓS POLITIKA AZ UNIÓBAN - Győriné Szabó Gabriella: A kohéziós alapok hatékonyabb felhasználása
Győriné Szabó Gabriella A német kezdeményezésű, nettó befizető tagállamokat tömörítő Friends of Better Spending csoport a minőségi költés feltételeit az alábbi hét ponttal egészítette ki:14 • erőteljesebb koncentráció a növekedés és a foglalkoztatás területére, illetve közvetlen kapcsolat az országspecifikus ajánlások és a forráskihelyezés között; • a makrogazdasági feltételesség erősítése, vagyis egyensúlymechanizmus az eurózónán belül és kívül egyaránt; • közös stratégiai keret létrehozása, amely a kohéziós alapok egyszerűsítettebb szabályozását a vidékfejlesztési és a halászati alappal is koherensen, gördülékeny felhasználással valósítja meg; • a programmegvalósítás szigorú értékelésével a további forráskihelyezés felfüggesztésének lehetősége, amennyiben az eredmények hiányoznak; • tartalékképzés a jó megvalósítás ösztönzéséért (egyfajta teljesítménytartalék képzése a jól teljesítő tagállamok javára); • a nemzeti társfinanszírozás megnövelése annak érdekében, hogy a tagállamok felelősséget érezzenek a felhasználásban; • az Európai Beruházási Bank gyakorlatának kiterjedtebb hasznosítása a projektek meghatározása és elkészítése terén is. A nettó haszonélvező pozíciót betöltő tizenhárom uniós tagállam - köztük hazánk is -, melyek akkor az ún. „Kohézió barátai" csoportot alkották, közös álláspontjukat fejezték ki a következő (azaz a 2014-2020-as) időszak forrásfelhasználásával kapcsolatban.15 A hatékonyság előfeltételének tekintették a források egyszerűsített és nagyobb rugalmasságot megengedő tagállami szabályozását, ugyanakkor kinyilvánították, hogy elkötelezettebben lépnek fel a visszaélésekkel szemben. Az államháztartási problémákkal összefüggő forrásvisszatartást és elvonást „igazságos és kiegyensúlyozott" módon tudták elfogadni, míg a Better Spending csoport javaslatával szemben úgy vélték, nem szabad növelni a szegényebb régiók önrészét, társfinanszírozási rátáját.16 Az általános forgalmi adó elszámolhatóságát szintén változatlan formában kívánták megtartani a következő költségvetési időszakban is. Ez utóbbi lehetőség jelentős forrásátcsoportosítást jelent a tagállamokban a támogatások keretéből a költségvetés bevételi oldalára, amit a bruttó módon, vagyis a nem áfa-visszaigénylő státuszban elszámoló kedvezményezettek valósítanak meg. így a tagállami intézményi érdekek kontraproduktiv megoldása is megjelent a két évet meghaladó egyeztetési folyamat során. A jogszabályi környezet kialakítására időben utolsóként a Bizottság foglalta össze az álláspontját, a minőségi költést elősegítő javaslatok a 2014-2020-as pénzügyi keret parlamenti és tanácsi elfogadásával párhuzamosan jelentek meg,17 és szempontunkból az alábbiak szerint foglalhatóak össze: 1. Valamennyi régióba jusson az alapokból, a társfinanszírozás mértéke a fejlettségi szinthez kötött legyen. 166 Külügyi Szemle
