Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 4. szám - KOHÉZIÓS POLITIKA AZ UNIÓBAN - Győriné Szabó Gabriella: A kohéziós alapok hatékonyabb felhasználása
A kohéziós alapok hatékonyabb felhasználása Az ESB-alapokból nyújtott támogatás eredményességét, hatékonyságát és hatását értékelni kell a programok kidolgozásának és a végrehajtás minőségének javítása érdekében, valamint annak felmérése céljából, hogy milyen hatást érnek el az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó uniós stratégiában foglalt célokhoz viszonyítva, illetve adott esetben a programnak az érintett programterület bruttó hazai termékéhez (GDP) és munkanélküliségi rátájához viszonyított méretét figyelembe véve.9 A Bizottság hatáskörét ki kell terjeszteni olyan helyszíni auditok és ellenőrzések elvégzésére, amelyek a hatékony és eredményes pénzgazdálkodással kapcsolatos kérdésekre összpontosítanak, annak érdekében, hogy az ESB- alapok teljesítményéről következtetéseket lehessen levonni.10 A fogalmi tisztázatlanságok mellett az is probléma, hogy a megoldás módjában eltérő álláspontot képviseltek a nettó befizető - Friends of Better Spending11 - és a nettó haszonélvező - Friends of Cohesion12 - tagállamok, amit az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) szándékai és a korábbi értékelések eredményei tovább módosítottak. A kompromisszumkeresés a következő pénzügyi költségvetés szabályozási kereteinek kialakításában 25 hónapos előkészítő folyamatot eredményezett. Új szinonima és érdekütközések 2009-ben Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős biztos felkérésére Fabrizio Barca fogta össze annak a jelentésnek az elkészítését, amely az akkori programozási időszak értékelését és a 2014-2020-as pénzügyi periódusra vonatkozó reformjavaslatokat fogalmazta meg.13 A raportőr határozottan állást foglalt a minőségi költés mellett, és egyenesen „szegényes vitának" aposztrofálta azokat a tagállamok közötti egyeztetéseket, ahol nem a hatékonyságról volt szó a forráskialakítás témakörében. Reformja öt javaslat mentén haladt: • széles társadalmi egyeztetéssel végrehajtott forráskoncentráció három-négy területre; • szigorúbb és fókuszáltabb szerződéses feltételek a közösség és a tagállamok/ régiók között, pontosan definiáltán és mérhetően, eredménykötelezetten, de a tagállamok/régiók számára szabadabb kezet adva a célok megvalósításának módjában; • pontos hatásindikátorok alkalmazása; • humánerőforrásra koncentrált forrásfelhasználás; • az ellenőrzés új rendszerének kialakítása. 2014. tél 165
