Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 4. szám - MENEKÜLTKÉRDÉS ÉS RENDSZERVÁLTOZÁS - Cseresnyés Ferenc: Magyar egyetemisták (Nyugat-) Németországban, 1956-1958
Magyar egyetemisták (Nyugat-) Németországban A nyugatnémet felsőoktatásban továbbtanulni szándékozó magyar menekült fiatalok között a műszaki főiskolákról és egyetemekről érkezettek száma volt a domináns, amit a befogadók nagy megelégedéssel fogadtak. Úgy ítélték meg, hogy gazdaságuk számára kifejezetten előnyös a magyarok többségének iskolai előképzettsége, és strukturális integrációjuk semmi nehézséget sem fog okozni.26 Ezzel együtt úgy gondolták, hogy a rendelkezésre álló műszaki egyetemi hely a hirtelen megnövekedett igényekhez képest kevés. Az 1136 magyar hallgatóból és érettségizettből 146 fő (12,8 százalék) gépészetet, 140 (12,3 százalék) építészetet, 75 (6,6 százalék) vegyészetet és 62 (5,5 százalék) elektrotechnikát akart tanulni. Viszonylag sok, 134 fő (11,8 százalék) jelentkezett orvosnak, 44 (3,9 százalék) mezőgazdásznak. De a németek sokallták a jogásznak (29; 2,6 százalék) és a közgazdásznak (30) készülők számát is. Remélték, hogy pályairányítással még módosíthatnak ezeken az elképzeléseken. A meggyőzés alapját egyrészt az a tény képezte, hogy néhány kívánság a nem elégséges előképzettség miatt eleve nem volt számításba vehető, másrészt Magyarországon a szakirányok sokszor egészen mások voltak (eltértek a Németországban szokásosaktól). Azaz az egyik esetben a hallgatónak a korábbi szakirány kiszélesítésére kellett felkészülnie, a másikban - mivel a mezőgazdasági és a közgazdasági képzés a magyar intézményekben gyakran szoros kapcsolatban állt egymással - a kétszakos képzést kellett preferálnia. A tanulmányok támogatása a szövetségi alapokból A tanulmányaik megkezdéséhez szükséges hozzájárulás végleges megadása a hallgatók többsége számára csak a próbaév befejezését követően történt meg. A próbaév teljesítése a nyelvoktatáson és az előadásokon való részvétel mellett megkövetelte a kiegészítő vizsgára való felkészülést is. így a magyar hallgatóktól ebben az időszakban átlagon felüli teljesítményt vártak el. A nyelvtanfolyamokra és a felsőoktatási tanulmányokra történő felkészüléshez a tényleges költségeknek megfelelő támogatás állt rendelkezésre az NSZK-nak a fiatal bevándorlók szövetségi előleg- és támogatási keretéből (661. c tétel a szövetségi belügyminisztérium költségvetési tervében). Ez átlagosan havi 220 és 250 márka közti összeget tett ki. Kérdéses volt, hogy van-e helye a támogatásnak akkor is, ha a kurzusokon való részvétel mellett már a beiratkozás is megtörtént egy felsőoktatási intézménybe. 2014. tél 155
