Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 4. szám - MENEKÜLTKÉRDÉS ÉS RENDSZERVÁLTOZÁS - Cseresnyés Ferenc: Magyar egyetemisták (Nyugat-) Németországban, 1956-1958
Cseresnyés Ferenc Az utóbbi kategóriába tartozó egyetemisták ugyanis csak a szövetségi költségvetési tervnek a menekülthallgatók részére járó beilleszkedési keretéből (625. tétel) részesülhettek volna, ami havi 150 márka volt. Azaz így a kiegészítő oktatások következtében jelentkező terhekre nem nyújtottak volna támogatást, és a hallgatók számára megkérdőjeleződhetett volna az extra erőfeszítés értelme. Az illetékesek azt a megoldást találták, hogy eltekintettek annak vizsgálatától, hogy egy magyar fiatal „csak" próbaéves, vagy már beiratkozott hallgató-e. A magasabb szintű támogatást attól tették függővé, hogy az illető részt vesz-e rendszeresen az előírt német nyelvtanfolyamokon vagy sem. Mindenesetre a két költségkategória elválasztása kezdetben nehézségeket okozott a német hatóságoknak, és csak az 1957/58-as tanév kezdetére sikerült egyértelműsíteniük, hogy a magasabb összegű támogatást azok kaphatják, akik kellő szorgalommal tesznek eleget a nyelvtanulási kötelezettségeiknek. Különleges esetekben privát adományok a magyar hallgatók számára Sajátos problémát okoztak a hatóságoknak az érettségizett lányok és a hölgyhallgatók. Ok százkilencvenen voltak, ráadásul nagyrészt húsz év alattiak. A korosztályhoz tartozók részint még igényelték (volna) a családi támogatás biztonságát, másfelől viszont sok tekintetben már elindultak az önállóvá válás útján. (A fiúk esetében a közmegítélés hamarabb elvárta az önállósodást.) A magyar hallgatók életkori megoszlása szerint 1958. január 1-jére az 1136 személyből nyolcvankilencen már a harmincadik életévüket is betöltötték. A németek befogadtak huszonöt egyetemista házaspárt is, akik közül négynek már gyermeke is volt. A házasodási kedv a magyar hallgatók körében azért is volt aránylag magas, mert az akkor és ott az egyedüllét okozta feszültségeket is oldotta.27 Az újonnan kötött házasságokból természetesen szintén születtek gyermekek. A németek szerint különleges odafigyelést igényeltek a többéves politikai fogságot elszenvedett hallgatók. Az ő esetükben kaptak különös jelentőséget a privát segélyek, melyekkel további kiegészítő agyagi támogatásokat nyújthattak. Ilyen gyűjtéseket végzett például a Német Tudomány Alapítványi Szövetsége (Stifterverband für Deutsche Wissenschaft), amely helyi tevékenységével jelentős mennyiségű magántámogatást vont be az állami segélyezés rendszerébe. A nehézségek inkább az állami és a privát gondozási és segélyezési akciók koordinációjában mutatkoztak. 8. táblázat Magánadományok és állami közpénzek a magyar menekült hallgatók számára (nyugatnémet márkában, 1957 végén)28 Magánadományok Költségvetési támogatások A nyelvkurzusokon résztvevőknek A beiratkozott hallgatóknak 400.000,1.625.000,960.000,156 Külügyi Szemle
