Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 4. szám - MENEKÜLTKÉRDÉS ÉS RENDSZERVÁLTOZÁS - Cseresnyés Ferenc: Magyar egyetemisták (Nyugat-) Németországban, 1956-1958
Cseresnyés Ferenc német politika és társadalom számára a magyar férfiakat az a tény is, hogy személyükben annak a munkás-paraszt hatalomnak a fiataljai érkeztek hozzájuk, akik már a kommunista politikai rendszerben szocializálódtak. Már addig is sok támogatást kaptak, és esélyük volt arra, hogy a jövő szocialista társadalmának az értelmiségei legyenek. A magyar fiatalok szabadságvágya ezért a hidegháborús szembenállás időszakában jól használható politikai propagandaeszközzé vált a nyugati demokráciákban. (A keletnémet fiatalok elmenekülésének hátterében rejlő okok, mint később látható lesz, csak részben estek egybe a magyar fiatalok motivációival.) A magyar felsőoktatási intézmények hallgatói többféleképpen érkeztek Németországba, ám a leggyakrabban az alábbi módokon: 1. A Német Egyetemisták Szövetségének Szociális Hivatala (Sozialamt des Verbandes Deutscher Studentenschaften) már 1956 novemberében igyekezett összegyűjteni a Bécs környéki menekülttáborokból azokat a magyar hallgatókat, akik szívesen mentek volna Németországba. Az általuk összeállított zárt transzporttal 1956 karácsonyáig mintegy hétszáz egyetemista és érettségizett tanuló érkezett a Szövetségi Köztársaságba, ahol központi elosztóhelyekről továbbították őket a különböző felsőoktatási intézményekbe. 2. További háromszáz egyetemista érkezett a magyar menekülteket szállító szerelvényeken, részben a családtagokkal együtt, részben azokat követve. 3. Bár az említett két módon érkezettek révén Németország befogadta a menekült magyar egyetemisták több mint egyötödét, a németek 1957 tavaszán részt vettek a nemzetközi Ford Alapítvány Ausztria tehermentesítése érdekében kezdeményezett akciójában is. Ennek során egy bizottság százhatvan egyetemistát választott ki, akik azután különvonatokkal érkeztek az országba. Az 1957-es tavaszi szemeszter kezdetére irányították őket tovább a nekik megfelelő intézménybe. 4. A Ford Alapítvány akcióját kiterjesztették Jugoszláviára is, ahová szintén sok magyar egyetemista érkezett (zömmel a pécsi felsőoktatási intézményekből). Onnan ötvenöt olyan magyarországi menekült egyetemista utazott Németországba, akiket a jugoszláv menekülttáborokban német származásuk alapján választott ki egy német kormánybizottság. 5. 1957 végén, 1958 elején egyre bővült azon esetek száma, amikor más európai államokba már befogadott magyar egyetemisták különböző okokból áttették a lakóhelyüket a Szövetségi Köztársaságba. Úgy gondolták ugyanis, hogy ott könnyebben folytathatják a tanulmányaikat. (Ismerősök vagy rokonok fogadták be őket.) 140 Külügyi Szemle
