Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 4. szám - MENEKÜLTKÉRDÉS ÉS RENDSZERVÁLTOZÁS - Cseresnyés Ferenc: Magyar egyetemisták (Nyugat-) Németországban, 1956-1958
Magyar egyetemisták (Nyugat-) Németországban Az egyetemisták mellett négyszázötven gimnazista is otthonra talált Németországban, akiknek többsége szintén tovább kívánt tanulni. így bizonyossá vált, hogy az ötvenes évek végén, a hatvanas évek elején jelentős magyar egyetemistakolóniák jönnek létre a német egyetemeken és főiskolákon.11 A magyar hallgatók alkalmazkodási nehézségei A hallgatók szociális összetétele Miként arról már szó volt, a befogadott fiatalok között a mérleg nyelve erősen az erősebbik nem felé billent. Az 1136 Németországban regisztrált magyar egyetemi hallgatóból 971 volt férfi és 165 nő. Családi állapotuk szerint 995 (88 százalék) volt független, 12 elvált, 1 özvegy, 128 pedig házas. A hallgatók vallási összetétele nagyjából és egészében a hazai arányokat tükrözte. 840 római katolikusnak, 134 reformátusnak, 87 evangélikusnak, 9 görög katolikusnak, 5 izraelitának, 2 baptistának, 2 unitáriusnak, 1 pedig metodistának vallotta magát. 4 fő állította magáról, hogy hitetlen, 52 személy nem nyilvánította ki a vallási hovatartozását. 156 fő nyilatkozott úgy, hogy megkísérli magát - a szövetségi menekültügyi törvény előírásainak megfelelően - elüldözött népi németként elismertetni. A német egyetemisták szövetsége szerint erre körülbelül a kérvényezők felének, mintegy nyolcvan hallgatónak volt esélye. 39 hallgató nyilatkozott úgy, hogy politikai okok miatt több mint egy évet töltött börtönben Magyarországon. 21 volt a három évnél kevesebb, 15 a négy és hat év közötti időre, 3 pedig a hét és kilenc év között terjedő időtartamra elzártak száma.12 A következő oldalon található táblázat szerint az 1932/1933-as születésűektől kezdve növekedett meg markánsan a hallgatók száma, azaz a 24 év alattiak aránya meghatározó volt. A 19-20 év közöttiek több mint háromszázan voltak Németországban. Fontos itt megjegyezni, hogy a Kádár-kormány hazatérítési propagandája később elsősorban nem rájuk, hanem a 18 év alatti, azaz a középiskolás korú, illetve a még annál is fiatalabb (14 éves kor alatti) korosztályokra koncentrált.13 2014. tél 141
