Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 4. szám - MENEKÜLTKÉRDÉS ÉS RENDSZERVÁLTOZÁS - Masát Ádám: A menekültkérdés szerepe az NDK rendszerváltozásának folyamatában. Diplomáciatörténeti adalékok a berlini fal leomlásához
A menekültkérdés szerepe érkeztek. Ismerték annak nyelvét, történelmét, kultúráját, sőt nagyon gyakran közvetlen hozzátartozóik, távolabbi rokonaik, ismerőseik is ott éltek. 2. Az NDK létezése a két német állam szembenállásából is fakadt. Az ország népessége nem alkotott egy külön nemzetet. A „német" jelző használatát itt jelentősen elnyomta a „szocialista" jelleg általános hangsúlyozása. így például az NDK 1968. évi alkotmányának 1. cikke kimondta: „az NDK a német nemzetnek egy szocialista állama". A kettéosztottságot a két ország eltérő politikai, gazdasági és társadalmi berendezkedésével magyarázták, nem hagyva kétséget afelől, hogy a számos vonatkozásban „ellenséges" NSZK a „káros és veszélyes társadalmi és gazdasági jelenségek" melegágya. Mihelyt azonban szükség lett volna az éles ideológiai szembenállás csökkentésére, a szocialista jelleg legalább részleges feladására, rögtön megkérdőjeleződött az NDK önálló államként való létjogosultsága. 3. Az NDK folyamatosan versenyhelyzetben volt az NSZK-val. Az ország vezetése tudatos propagandamunkával rendszeresen próbálta bizonyítani a polgároknak, hogy adott mutatók tekintetében az ország jobban teljesít, mint az NSZK. A keletnémetek azonban a tévében, rádióban hallottak alapján vagy egy hivatalos nyugati út során szerzett személyes tapasztalataikra építve, esetleg a Balatonnál nyugatnémet turistákkal beszélgetve saját maguk is összehasonlították a két rendszert. Az 1980-as évek végére sokszor még a magukat kommunistának valló, rendszerhű állampolgárok számára is hiteltelenné vált a vezetés kreálta propagandakép, és belátták, hogy a szocialista rendszer nem versenyképes. 4. Az NDK-ban „alvó többpártrendszer" volt.105 Ennek a formális többpártrendszernek volt egy sajátos vonása, amely Schröder szerint jelentősen befolyásolta később a német egyesítéshez vezető folyamatot: olyan pártok is léteztek az NDK- ban, amelyeknek évtizedeken át megvolt a nyugatnémet megfelelőjük. Témánk szempontjából az első három, azaz a német megosztottsággal kapcsolatos tézis a releváns. A gondolatmenet folytatásaként megállapíthatjuk, hogy a menekültkérdés meghatározó szerepet játszott a Német Szocialista Egységpárt hatalmának összeomlásában és az NDK rendszerváltozásának folyamatában. Ez egy olyan egyedi jelenség volt, amely más szocialista országban nem fordult elő. Két fő összetevőjét lehet megkülönböztetni: a magyarországi határnyitással kapcsolatos eseményeket és a nyugatnémet követségekre való menekülést. Az első témával a bevezetőben említett okok miatt a jelen tanulmány keretei között nem foglalkoztam, csupán az állambiztonsági együttműködés felvázolásakor tértem ki röviden az 1989-es menekültkérdés előzményeire. Nyilvánvaló, hogy mivel a keletnémet turisták számára Magyarország régóta kedvelt úti cél volt, egyre többen próbáltak 2014. tél 129
