Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 4. szám - MENEKÜLTKÉRDÉS ÉS RENDSZERVÁLTOZÁS - Masát Ádám: A menekültkérdés szerepe az NDK rendszerváltozásának folyamatában. Diplomáciatörténeti adalékok a berlini fal leomlásához
A menekültkérdés szerepe 3. 1954. szeptember 15-én fogadták el az útlevélre vonatkozó törvényt, amely rögzítette a „Republikflucht'' bűncselekményét. A 8. § (1) bekezdése kimondta: „Aki engedély nélkül elhagyja a Német Demokratikus Köztársaság területét egy külföldi ország felé (...), három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő."7 Ekkor még „csak" azokat büntették, akik megkísérelték a szökést. Három évvel később, a törvény 1957. évi módosításakor viszont már a menekülés előkészülete is szigorú büntetést vont maga után. A tiltott határátlépés (és néhány, azzal összefüggő bűncselekmény) büntetőjogi tényállását végül az 1968-ban elfogadott Büntető Törvénykönyv 213. paragrafusa szabályozta.8 Alapesetben két évig terjedő szabadságvesztéssel sújtották a törvényszegőket. Enyhébb esetekben csak felfüggesztett börtönbüntetés, pénzbüntetés vagy megfeddés járt. Szigorúbb megítélés alá esett, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntették, ha a menekülő személy megrongálta a határvédelmi rendszert, fegyver volt nála, személyazonosító okmányt hamisított vagy vitt magával, ha tettét csoportosan követte el, illetve ha nem először próbálkozott szökéssel. Az 1979. évi módosítás a paragrafus tartalmát érdemben nem változtatta meg, de nyolc évre emelte a kiszabható maximális börtönbüntetés mértékét. Természetesen a szökési kísérlet és a menekülés előkészülete is büntetést vont maga után. A tanulmányban következetesen a rendszerváltozás (Systemwechsel) szót használom, annak ellenére, hogy a németek a köznyelvben és a történeti szakirodalomban is többnyire politikai fordulatnak (politische Wende) nevezik azt az időszakot, amelynek során a diktatúrából demokrácia lett az NDK-ban. Az egykori keletnémet állampolgárok többsége békés, demokratikus forradalomként élte meg a változásokat. Ezért nem mindenki fogadja el a „fordulat" kifejezést, amely annak a programnak volt a jelszava, amelyet a kommunista párt újonnan kinevezett főtitkára, Egon Krenz 1989. október 18-án meghirdetett. A kifejezést már régóta használták az NSZK-ban: ott az 1982. évi kormányváltást minősítették így, amikor egy hosszú szociálliberális korszak után a kereszténydemokrata Helmut Kohl lett a kancellár. Egon Krenznek és a Német Szocialista Egységpártnak a változásokban játszott szerepét pedig indokolatlanul felnagyítaná, ezért nem feltétlenül alkalmas az NDK-ban 1989/90-ben végbement folyamatok pontos megjelölésére.9 Nyugatra a magyar vasfüggönyön át. A keletnémet menekültkérdés előzményei az 1980-as években, az állambiztonsági egxjüttműködés tükrében A berlini határzárás (1961. augusztus) és 1988 decembere között egyes statisztikák szerint mintegy kétszázharmincötezer keletnémet hagyta el engedély nélkül az NDK-t.10 Százhetvennyolcezer fölött van azoknak a száma, akik egy harmadik országon 2014. tél 111
