Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 4. szám - MAGYAR-ROMÁN KAPCSOLATOK - Szabó Tamás: Magyarország, Románia és az RMDSZ kapcsolatrendszere az alapszerződés tárgyalásának időszakában (1992-1996)
Magyarország, Románia és az RMDSZ 2. táblázat Románia és Magyarország csatlakozása az európai gazdasági és biztonsági szervezetekhez Szervezet Románia Magyarország Csatlakozási/ tagfelvételi kérelem Tagfelvétel időpontja Csatlakozási/ tagfelvételi kérelem Tagfelvétel időpontja Európa Tanács 1991. december 16. 1993. október 7. 1989. november 14-16. 1990. november 6. NATO 2002. november 21. (meghívás) 2004. március 29. 1997. július 8-9. (meghívás) 1999. március 12. Európai Unió 1995. június 22. 2007. január 1. 1994. április 1. 2004. május 1. OECD 2012 1993. december 1996. május 7. Forrás: Saját szerkesztés. Az első magasabb szintű találkozó 1994. szeptember 5-én zajlott, Budapesten: magyarországi útján Teodor Melescanu külügyminiszter Göncz Árpád köztársasági elnökkel, Horn Gyula miniszterelnökkel és Kovács László külügyminiszterrel is tárgyalt. A megbeszélések során a magyar fél jelezte, hogy hajlandók elfogadni a határklauzulára vonatkozó román javaslatot, de ragaszkodnak a kisebbségi jogok garantálásához, így az alapszerződést egy kisebbségvédelmi megállapodás egészíthetné ki.58 A kisebbségvédelmi megállapodás a külügyminisztériumi találkozót követő emlékeztetőben és a szakértői tárgyalások következő fordulójának napirendjén is szerepelt,59 azonban a román fél elutasított az alapszerződés kisebbségi cikkelyén kívüli bármilyen, a kisebbségekre vonatkozó megállapodást. Arra hivatkozott, hogy egy ilyen kiegészítéssel az alapszerződés egy kisebbségi szerződés funkcióját töltené be. A ki- bontakozódott vitában a román delegáció vezetője, Dumitru Ciausu azzal érvelt, hogy a kisebbségi kérdést a kormányoknak a saját kompetenciájukban kellene megoldaniuk. Egyúttal emlékeztette a magyar felet arra, hogy annak „kívánságlistája" - a kisebbségi cikkelyben szereplő jogosítványok biztosítása - nem számíthat megértésre a román kormány részéről, de még kevésbé fogadná el azt a román parlament és a közvélemény.60 Szénási György válaszában leszögezte: „Szemben a román tévhittel, Európa nem alap- szerződést vár a két országtól, hanem jószomszédi kapcsolatokat és feszültségmentes partneri viszonyt. Ennek megteremtésében jó eszköz lehet az alapszerződés."61 A kisebbségi cikkellyel kapcsolatosan pedig megjegyezte, hogy annak elhagyását a magyar fél is elfogadhatónak tartaná: „az alapszerződésben való rögzítése fölösleges is lenne 2014. tél 91
