Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 4. szám - MAGYAR-ROMÁN KAPCSOLATOK - Szabó Tamás: Magyarország, Románia és az RMDSZ kapcsolatrendszere az alapszerződés tárgyalásának időszakában (1992-1996)
Szabó Tamás Ugyanakkor a magyar kormány minden eszközzel igyekezett helyzetbe hozni az RMDSZ-t: pl. segítséget nyújtott Tőkés László párizsi és Tokay György amerikai, továbbá más RMDSZ-tisztségviselők bonni vagy londoni látogatásának megszervezéséhez, leveleket juttatott el az illetékes nemzetközi szervezetekhez, nyugati követségekhez és kormányokhoz, de a külügyi találkozók alkalmával is részletesen ismertette az erdélyi magyarság helyzetét. Jó példa volt erre az EBESZ helsinki utótalálkozója is.50 Az alapszerződés tárgyában a szakértői tárgyalások második fordulójára csak 1993. január 26-28. között került sor; a felek ekkor tekintették át a magyar-román kapcsolatok problémáit összefoglaló emlékeztetőt is.51 A találkozó érdemi előrelépés nélkül zárult, viszont a román fél - akárcsak az előző alkalommal - ismét magasabb szintű egyeztetést javasolt.52 A szakértői tárgyalásokat követően, január 29-én, Jeszenszky Géza külügyminiszter egy értekezleten vitatta meg a részt vevő magyar diplomatákkal a magyar-román kapcsolatok aktuális kérdéseit.53 A találkozó napirendjén szerepelt többek között a román diplomácia propagandatevékenységének ellensúlyozása, az RMDSZ- szel való intézményesített kapcsolatok kialakításának fontossága, a román ellenzékkel történő együttműködés erősítése, a román fél által javasolt magasabb szintű - államtitkári, esetleg külügyminiszteri - találkozó kérdése. Ez utóbbi szeptember 15-19. között, Jeszenszky Géza bukaresti látogatása alkalmával valósult meg.54 Az alapszerződés tárgyalásainak további dinamikáját Romániának az Európai Közösséggel (1991) és az Európa Tanáccsal (1993) aláírt társulási szerződése határozta meg. Attól kezdve ugyanis már nem volt teljes bizonyítási kényszerhelyzetben a román kormány: a társult tagságra és a kisebbségi kérdések „példaértékű" rendezésére nemcsak a külügyi találkozón, hanem a nemzetközi szervezetekkel folytatott tárgyalásokon is hivatkozhatott.55 A magyar külügynek és az RMDSZ-nek is egyre nehezebb lett a román külügy azon nyilatkozatainak ellensúlyozása, amelyekben az amellett érvelt, hogy Románia milyen kiválóan megoldotta a kisebbségi jogok rendezését. Az Antall József halála utáni Boross-kormány hivatali ideje alatt nem került sor újabb tárgyalási fordulóra. Ez részint azzal magyarázható, hogy az 1993 augusztusában megtartott harmadik szakértői konzultáción készített magyar javaslatba bekerült az Európa Tanácsnak a kisebbségi jogokról szóló 1201/1993. számú ajánlása, s ez a tény még inkább megnehezítette a tárgyalások előrehaladását. így a román fél jobbnak látta, ha kivárja a magyarországi választások eredményét és a kormányváltást. Az Horn-kormányzat első éve nem hozott nagy változást a kétoldalú kapcsolatokban és az erdélyi magyarságnak a Budapest-Bukarest viszonyrendszerében.56 Elődjéhez híven, Horn Gyula is szorgalmazta az RMDSZ képviselőivel folytatott találkozókat, amelyeken nemcsak az aktuálpolitikai kérdésekről, hanem az alapszerződéssel kapcsolatos tárgyalásokról is konzultáltak. Ezeken a konzultációkon és egyeztetéseken fontos szerepet játszott Tabajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, aki nemegyszer a közvetítői szerepet is magára vállalta.57 90 Külügyi Szemle
