Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)

2014 / 4. szám - MAGYAR-ROMÁN KAPCSOLATOK - Szabó Tamás: Magyarország, Románia és az RMDSZ kapcsolatrendszere az alapszerződés tárgyalásának időszakában (1992-1996)

Magyarország, Románia és az RMDSZ

1. táblázat

Érvek az RMDSZ-nek az alapszerződés kidolgozásában való részvételéről

Szereplő

Szerepkör

Érvek

RMDSZ

„közvetítő"

• rólunk ne döntsenek nélkülünk;

• hivatkozás nemzetközi dokumentumokra (ezek nevesítése nélkül).

Magyar

kormány

„támogató"

• a kisebbségek helyzetéről maguk az érdekeltek nyilatkozzanak meg;

• az államok közötti együttműködés fontossága, különös tekintettel a nemzeti kisebbségekre vonatkozó kérdésekben (EBEÉ-konferencia);

• a román-német alapszerződés kidolgozásában részt vett a német kisebbség is;

• nem fogunk a kisebbségek feje fölött szerződni (a Horn- kormányzat alatt).

Román

kormány

„ellenzőelutasító"

• a magyar kisebbség helyzete nem képezheti a kormányközi megbeszélések tárgyát;

• az állampolgárok képviselete a kormány illetékessége;

• a kisebbségi jogok védelme kizárólag a kormány hatásköre;

• ellentétes a nemzetközi jogi gyakorlattal;

• alkotmányjogilag megoldhatatlan;

• a szélsőségesek is helyet kérnek a tárgyalásokban.

Forrás: Saját szerkesztés, a külügyi iratok alapján.

A román elutasítás következtében az RMDSZ ténylegesen nem befolyásolhatta az alapszerződés munkálatait, mozgástere leszűkült, de közvetítő szerepe - a magyar kormány felé, illetve az erdélyi magyarság helyzetének és jogsértéseinek megjelenítésében, főként a nyugati integrációs és emberi jogi szervezetek irányába - fontos tényezővé vált. Azonban csak egyes jelentések (pl. a Románia ET-csatlakozásáról szóló König-me- morandum48) tartalmát tudta befolyásolni, magát a tárgyalások kimenetelét nem. Az RMDSZ-nek a nyugati integrációs szervezetekkel és államokkal való kapcsolatépítése azért volt lényeges ebben az időszakban, mert ez az intézményépítés járulékos velejárója: így tudta elfogadtatni magát a nyugati közvéleménnyel az erdélyi magyarság legitim képviselőjeként.49 Másrészről az RMDSZ eldöntötte, hogy ha a kétoldalú kapcsolatokban nem válhat tényezővé, megpróbál minél nagyobb európai nyomást gyakoroltatni a román félre, hogy az rendezze a magyar kisebbség helyzetét - ebben a keretben értelmezhetőek az RMDSZ Friedrich Königgel folytatott tárgyalásai is.

2014. tél

89