Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 1. szám - NÉMETORSZÁG NEMZETKÖZI FELELŐSSÉGVÁLLALÁSA - Hettyey András: A vonakodó szövetséges? - Németország külföldi katonai bevetései a viták és a számok tükrében
Hettyey András felállításának jogi alapját az NSZK alkotmányának később, 1956. május 22-én, nagy többséggel megszavazott módosítása jelenti, amely megteremtette a fegyveres erők felállításának a lehetőségét (Wehrverfassung). Ekkor került be az alkotmányba a 87/a cikkely, amely kimondta: (1) A Szövetség a védelem érdekében fegyveres erőket állít fel. Ezek létszámának és szervezése alapvonásainak a költségvetésből ki kell tűnnie. (2) A védelmen kívül a fegyveres erők csak akkor vethetők be, ha azt a jelen alaptörvény kifejezetten lehetővé teszi.1 A Bundeswehr megalapítása után öt évvel került sor a hadsereg első külföldi „bevetésére", Marokkóban (1. táblázat). Ezt az akciót 1990-ig több mint száz hasonló művelet követte.2 Ezek azonban kizárólag békés célokat szolgáltak, és elsősorban katasztrófa- helyzeteknél nyújtott humanitárius és technikai segítséget jelentettek. E bevetések hol az ENSZ égisze alatt, hol pedig bilaterális felkérésre zajlottak, és az is jellemezte őket, hogy a részvételről (vagy nem részvételről) szóló döntéseket a szövetségi kormány hozta, a parlament megkérdezése nélkül. A bevetések ellen ugyanakkor nem tiltakozott sem az ellenzék, sem a közvélemény, hiszen azok jellegükből adódóan humanitárius akciók voltak, amelyeket stabil térségekben hajtott végre a Bundeswehr, így elhanyagolható volt annak az esélye, hogy német katonák harci érintkezésbe kerüljenek. 1. táblázat A Bundeswehr külföldi bevetései 1991 előtt (válogatás) Bevetés helye és ideje Bevetés jellege Marokkó, 1960 Az agadiri földrengés után szanitációs és technikai segítség Olaszország, 1976 A friauli földrengés utáni humanitárius segítség Etiópia, 1984 Elelmiszersegélyek szállítása Transall-gépekkel Namíbia, 1989-90 Légi szállítási feladatok az UNTAG-misszió részére Irán, 1990 Tábori kórház felállítása a földrengés sérültjei számára Forrás: Militärgeschichtliches Forschungsamt: Auslandseinsätze der Bundeswehr. Paderborn: Ferdinand Schöningh, 2010. 296-301. o. Ez azt is jelenti, hogy a Bundeswehr ENSZ-es békefenntartó feladatokat sem hajtott végre 1990 előtt.3 Az NSZK ugyan már a hetvenes-nyolcvanas évektől támogatta az ENSZ békefenntartó, illetve humanitárius misszióit: pénzzel és szállítókapacitással mindig kész volt az ilyen akciókban való részvételre, ám harcoló csapatkontingens küldésétől az alkotmányjogi akadályok miatt minden esetben elzárkózott. A Bundeswehr külföldi alkalmazását az alkotmány akadályozta, mivel a német alaptörvény a szövetségi hadsereg feladatát az ország és a NATO területének a védelmére korlátozta.4 70 Külügyi Szemle
