Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 4. szám - MAGYAR-ROMÁN KAPCSOLATOK - Szabó Tamás: Magyarország, Románia és az RMDSZ kapcsolatrendszere az alapszerződés tárgyalásának időszakában (1992-1996)
Magyarország, Románia és az RMDSZ kapcsolatrendszere az alapszerződés tárgyalásának időszakában (1992-1996)1 Szabó Tamás kelet-közép-európai államoknak a rendszerváltást követő időszakát nemcsak a politikai, gazdasági és társadalmi struktúraváltás, hanem a tényleges szuverenitás és a külpolitikai cselekvőképesség visszaszerzése is jellemezte.2 E kezdeti eufórikus állapot idején jelentős rendszerszintű és geopolitikai változások következtek be - Németország újraegyesülése, a Szovjetunió felbomlása, a KGST és a Varsói Szerződés megszűnése -, melyek új fejlődési irányt szabtak Magyarország és Románia számára, s az 1996 szeptemberében aláírt magyar-román alapszerződést követően az állam- és kormányközi kapcsolatok látványos fejlődését eredményezték. A dolgozat a magyar-román alapszerződés3 aláírásának körülményeit vizsgálja, azon belül kiemelten is a kezdetben közvetítő, majd a tárgyalások elkezdésekor „mellőzött félként" megjelenő RMDSZ szerepét, amely megalakulása óta a romániai magyarság érdekképviseletét igyekezett ellátni. A Szövetség a román parlamentben érdekvédelmi szervezetként képviselte a magyarságot, de kisebb-nagyobb sikerrel a nemzetközi fórumok előtt is megjelenítette a „magyarkérdést".4 A részben az RMDSZ közvetítő szerepének, másrészt Románia és Magyarország érdek- és értékalapú diplomáciája eredményességének, továbbá a tényleges nemzetközi nyomásnak a hatására aláírt alapszerződés keretet és viszonyítási pontot jelentett - nemcsak az államközi kapcsolatokban, hanem az erdélyi magyarság helyzetének kezelését illetően is. A tényleges megbékélés ennek ellenére nem történt meg sem a két állam, sem a két nemzet között. A dolgozatban két kérdés megválaszolására teszek kísérletet: 1. Tekintettel arra, hogy a két állam által aláírt alapszerződés a diplomáciai tárgyalások és külpolitikai döntések eredménye, egyfelől azt vizsgálom, hogy a tárgyalási fordulók során hogyan változott a felek tárgyalási pozíciója és érvrendszere, illetve a belső és külső tényezők5 milyen mértékben befolyásolták az egyeztetések dinamikáját. 2. Kormányközi megállapodásról lévén szó, az alapszerződést előkészítő tárgyalások során milyen szerepet tölthetett be egy kisebbségi közösség politikai 2014. tél 77
